Recanati, ez az Adriai-tenger partján fekvő kedves kis városka két nagy művészt adott a világnak: Giacomo Leopardit, a pesszimizmus költőjét és Beniamino Giglit, a világ legszebb hangú tenorját. 125 éve született a tenorkirály.

 

Apja egy személyben volt suszter és sekrestyés, a kis Beniamino így hétévesen már a templomi kórusban énekelt. Apja szerette az operát, de az éneklést nem tartotta biztos kenyérkeresetnek, ezért fiának előbb a helyi ács, majd a szabó, végül a patikus mellett kellett inaskodnia. Hangja még tizenöt évesen is csodás szoprán maradt, így egy operett női főszerepében mutatkozott be a színpadon.

Ingyen tanították

Nem sokkal később összegyűjtött pénzéből Rómába utazott festészetet tanuló bátyjához. A két fiú bohém életet élt, éheztek és fáztak, a nyomorgásra ráunt Gigli végül egy gazdag családnál vállalt szolgálatot szállás és ellátás fejében.

Ekkorra már tenorrá mélyült hangja olyan szépen csengett, hogy egy énektanár ingyen vállalta képzését, a híres Santa Cecilia Akadémiára úgy vették fel, hogy a zongoravizsgától eltekintettek.

1914-ben 105 induló közül nyert meg egy pármai énekversenyt, a legenda szerint a zsűri elnöke lelkesen így kiáltott fel: Végre megtaláltuk "a" tenort!

Amikor Olaszország 1915-ben belépett az első világháborúba, besorozták, de egy zenekedvelő tábornok irodai szolgálatra osztotta be. Ő énekelt tovább, s 1918-ban már a milánói Scala közönsége ünnepelte a Toscanini vezényelte Mefistofele előadásban.

Az első Gigli

1920-ban debütált a New York-i Metropolitan Operában, ahol - jelképes őrségváltás - négy héttel később utoljára énekelt a nagy Enrico Caruso. Az öntudatos Gigli nem szerette, ha "második Carusóként" emlegetik, mindig azt mondta, inkább az "első Gigli" akar lenni.

Tizenkét egymást követő évadon keresztül volt a Metropolitan vezető tenorja. A tenorok királya végül bérvita miatt távozott: 1931-ben, a gazdasági válság tetőpontján az operaház a legjobban fizetett sztárokat is tiszteletdíjuk mérséklésére kérte, amit a százezer (akkori) dollárt kereső Gigli nem fogadott el. Utoljára 1932-ben a Rigolettóban lépett a színpadra.

Állítása szerint igazán az háborította fel, hogy a szigorítást elrendelő gazdasági igazgató a saját fizetését korábban már megemelte, így a csökkentés után is ugyanannyit keresett. A Met nézői csak 1939-ben, az Aida öt előadásában ünnepelhették ismét a tenorok királyát.

Európában sikert sikerre halmozott, számos film készült főszereplésével. Olaszországban tárt karokkal fogadta a fasiszta diktátor.

Mussolini kedvenc énekese

Benito Mussolini, sokáig ő is rokonszenvezett a Duce rendszerével, még a Giovinezza című fasiszta himnuszt is elénekelte. Mussolini kedvenc énekesét a háború után fasiszta vonzalmakkal gyanúsították, de a vizsgálat tisztázta a vádak alól.

Az ötvenes évektől kevés operában lépett fel, jobbára koncertezett, és keveset utazott. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte, 1957. november 30-án bekövetkezett haláláig emlékiratain dolgozott. Sírkövére kedvenc szerepe, Umberto Giordano zeneszerző André Chénier című operájának egyik sorát vésték: "A hazámért énekeltem."

Beniamino Gigli sírja Recanatiban​

Sokak szerint mindmáig az övé a világ legszebb tenorja: a feltűnően puha, telített hang különösen a középső fekvésben érvényesült, kiváló technikájának köszönhetően még pianóit is lehetett hallani a koncertterem minden részén.

A kritika érzelmességéért ekézte

Drámai intenzitása, érzékenysége, kifejezőképessége vetekedett Carusóéval, éneklése talán még hatásosabb volt, jóllehet a kritika folyamatosan ekézte túlzott érzelmességéért.

A színészi alakításra nem sokat adott, nagy áriák előtt a rivaldához lépve, széttárt karokkal, fejét magasra szegve kezdett az énekléshez, szinte kiprovokálva a tapsot.

Művészetét számos lemez, köztük több teljes operafelvétel őrzi, amelyekből a technikai hiányosságok ellenére is fogalmat lehet alkotni arról, milyen volt a világ legszebb tenorhangja.

***

Nyerj jegyet a Zeneakadémiára!

Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:

Hol temették el Beniamino Giglit?

A válaszokat beküldők között jegyeket sorsolunk ki a Zeneakadémián megrendezésre kerülő Keller András  Várjon Dénes  Klenyán Csaba (2015.03.27. 19:30) programra.

A megfejtéseket 2015.03.22.-én 23:59 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mail címen. A tárgyba ezt írd: Keller_András.

A megfejtés mellett a válaszlevélbe kérjük, tüntesd fel neved, telefonszámod és postacímed. A kisorsolt játékosokat a megadott elérhetőségeken a sorsolás napján (2015.03.23.) értesítjük. A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatod.