A Gramophone 1923 óta a világ legjelentősebb, vezető klasszikus zenei magazinja. Legutóbb Bach-felvételekből állított össze Top 10-es listát. Figyelemre méltó válogatás, vajon kiolvasható-e belőle, milyen az aktuális, uralkodó Bach-kép? Nem meglepő, hogy a tízből hat úgynevezett historikus interpretáció, korhű hangszereken megszólaltatott előadás. Hallgassunk bele!

A top tízes lista érdekessége, hogy a vokális műveket kivétel nélkül historikus előadásban ajánlja. A felvételek között ugyanakkor alig akad friss hús, legtöbbjüket a 90-es évek elején rögzítették.

Ez egyértelműen jelzi, hogy a historikus játékmód ma már autentikus hangja a Bach-interpretációknak. Húsz évvel ezelőtt még simán bekerülhetett a listába a Máté-passió mondjuk Klemperer, Gönnenwein vagy akár Furtwängler dirigálásával. Azok az előadások azonban a jelenből hallgatva, közelebb állnak már egy Wagner-operához, mint Johann Sebastian Bach muzsikájához.

A historizmusnak, hangozzék bármilyen esetlenül is ma már ez a terminus, elsősorban pont az volt a célja, hogy Mozarttól visszafelé a barokk repertoárt megtisztítsa, felszabadítsa a ránehezedő nagyzenekari előadói gyakorlattól. Alább jó néhány példát találunk erre.

Brandenburg Concertos Nos 1-6. Concerto Italiano, Rinaldo Alessandrini

Mass in B-minor, Collegium Vocale Ghent, Philippe Herreweghe

Solo Cello Suites Nos 1-6., Pierre Fournier, 1961-63

Matthäus-Passion, Nikolaus Harnoncourt (2001)

Well-Tempered Klavier, Edwin Fischer (1933-36)

Magnificat, Ricercar Consort, Philippe Pierlot

Goldberg Variations, Glenn Gould, 1981

Four Orchestral Suites, BWV1066-69; Freiburg Baroque Orchestra, Gottfried von der Goltz

Solo Violin Sonatas and Partitas, BWV1001-06, Rachel Podger

Bach Cantatas, Monteverdi Choir; English Baroque Soloists, Sir John Eliot Gardiner