A Zeneakadémia arculata 2014-ben elnyerte a design Oscar-díjnak is nevezett Red Dot Awardot. Az új intézményi imázs több mint hétezer pályázat közül nyerte el a 24 tagú nemzetközi zsűri tetszését. Szabó Stein Imre kommunikációs igazgatóval beszélgettünk.

Nem túlzás ez? A Red Dot tényleg egyfajta Oscar-díj?

A maga műfajában mindenképp. Az ipari formatervezésben tavaly egy autómárka nyert. Ha fölmegyünk az autós cég honlapjára, az első ablak, ami fölugrik, hogy Red Dot Award winner 2013. Óriási a presztízse.

A Zeneakadémia az arculat kategóriában nyert. Tényleg ilyen fontos a csomagolás?

Rengeteg jelentős, nagy cég pályázott. Ők mind megértették, hogy az arculat valóban a minőség meghatározó eleme. A koncertszervezés világában is megnőtt a kommunikáció súlya. Óriási a jelentősége annak, ki hogyan tudja magát eredeti módon bemutatni, és hogyan tudja bevonzani a közönséget. Abban a döntésben, hogy ki hova megy koncertre, ma már több mint ötven százalék a kommunikáció befolyása.

Kikből áll a zsűri?

A Red Dot Award díjait 24 tagú nemzetközi zsűri adja, nem egymás haverjai, hanem sok esetben egymás piaci versenytársai, riválisai.

Hányan indultak?

Hétezren adták be jelentkezésüket. Csak a mi arculati kategóriánkban 1600 körül volt a jelentkezők száma.

A presztízsen kívül mi a konkrét haszna ebből a Zeneakadémiának? Többen jönnek majd Európából a koncertjeikre?

Az ünnepélyes díjkiosztón kapunk oklevelet és használhatjuk a címet.  Ez a munkánk megkérdőjelezhetetlen elismerése. A legkevesebb, hogy nemzetközi ismertséget hoz. Mi nagyon rövid idő alatt teremtettük meg a Zeneakadémia arculatát. Hazai körökben meg is mosolyogtak bennünket, amikor azt hangoztattuk, hogy világbrandet építünk. A sajtó csak jóindulatúan mosolygott rajtunk. Ez a díj viszont éppen azt bizonyítja, hogy valóban világbrandet építettünk. Ebben az évben semmilyen más tradicionális zenei intézmény nem nyert semmilyen kategóriában az egész világon. Egy nemzetközi konferencián is komolyabban vesznek bennünket, ha látják, hogy elnyertük ezt a címet. Különösen fontos ez egy ilyen kis országban. Ha az arculat ilyen magas színvonalú, az azt jelenti, hogy a tartalom is hasonló.

Mit jelent ez a díj például egy külföldi zenész számára? Neki is nyom a latban, amikor választania kell, hogy itt lépjen fel vagy a Carnegie Hallban?

A Zeneakadémia mindig nagyhírű volt. Nem mi tettük naggyá. Mi csak kaptunk egy óriási lehetőséget, hogy ezt a 138 éve patinás intézményt újrafogalmazzuk. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy nemcsak egyetemként, hanem saját szervezésű koncertközpontként is működünk. Hosszan lehet sorolni azokat a művészeket, akik naggyá tették a Zeneakadémiát, de a múlt szisztematikus hangoztatása önmagában nem elegendő a nemzetközi sikerhez. Amikor egy híres előadó idejön, először nyilván a Zeneakadémia presztízsét, múltját veszi alapul. De amikor egy zsúfolt koncertszezon közepén kell döntenie, hogy ide vagy máshova menjen-e, akkor egyéb szempontok alapján is mérlegel. Számba veszi, mi kering erről az intézményről a nemzetközi sajtóban, utánanéz, milyen az akusztika, és ezen a ponton, azt gondolom, számít egy ilyen elismerés is.

Hogyan hat a díj a hazai közegben? Több lesz ettől az állami támogatás?

Ha ennyi idő alatt ilyen erős nemzetközi jelenlétet tudtunk kivívni, az mindenképpen bizonyítja, hogy a rekonstrukcióra fordított összeg beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A hasonló szerepű intézményekhez képest azonban aránytalanul kevesebb pénzt kapunk. Most talán bízhatunk abban, hogy ez a nemzetközi díj segít ezen a hátrányos helyzeten. Ezt a színvonalat ugyanis hosszú távon csak több pénzből lehet fenntartani, ez biztos.

A Zeneakadémia új imázsának meghatározó szlogenje a patina és progresszió. Hangoztatja, hogy a komolyzenét szeretné kiszabadítani az elefántcsonttoronyból. Nekem úgy tűnik, a patina bedarálja a progressziót. Nem sok fiatalt látok a koncerteken.

Pedig szerintem nálunk is nagy számban kezdett megjelenni a közép- és a fiatal generáció. Ez hosszabb folyamat, egy év kevés hozzá. Az is tudatos koncepció, hogy nemcsak szakmai lapokban kommunikálunk, hanem olyan csatornákon keresztül, ahol a fiatalabb generációk megszólíthatók. A közönség összetétele pár éven belül erős változáson fog keresztül menni. Én már látom ennek a jeleit.

***

A Red Dot Design Award-ot 1954-ben adták át először ipari formatervezők részére. A kommunikációs design 1993 óta létezik. Idén a több mint 60 országból – Algériától az Amerikai Egyesült Államokon át Nepálig és Fehéroroszországig – érkezett 7096 projektből 569 kapott valamilyen elismerést. A corporate identity kategóriában pedig 63 találtatott érdemesnek piros pontra. A díjnyertes munkák a legnagyobb kortársdizájn-gyűjteményekbe, az esseni és a szingapúri Red Dot múzeumba is bekerülnek.