figaro

Egyetlen Händel-operából sem készült soha annyi felvétel, mint a Julius Caesarból. 1950 és 2007 között 26 alkalommal rögzítették. Az utóbbi években a lemezkiadók szinte kizárólag DVD-ben gondolkodnak. A rendezők pedig sportot űznek abból, hogyan lehetne a recitativók és áriák unalmas monotóniájába minél több életet lehelni. A barokk korban sem volt elég, hogy a muzsika elvarázsolja a fület, a szemnek is cirkusz kellett. A legfrissebb előadást Laurent Pelly rendezte a Párizsi Opera színpadán. Biztosra ment, a meztelenség és egy kis szex mindig nyerő. Pláne ha az egyik legnagyobb sztárszoprán mellét mutogathatja.

Volt egy hosszú időszak, amikor orrba-szájba barokk zenét hallgattam. Sőt barokk operát. Nagy kedvencem volt Handel Giulio Cesare című míves darabja, amely a műfaj valamennyi jellegzetes vonását a legmagasabb színvonalon vonultatja fel.

René Jacobs 1991-es felvételét még ma is előveszem, és meghallgatok belőle egy-egy felvonást, olykor csak egy áriát, és elégedetten konstatálom, hogy bár az óta számos fantasztikus interpretációja született, azt a tüzet, ami ebből árad, egyik sem tudta kioltani.

Már csak egy hét, és október 2-án megjelenik Leonardo Vinci (1690-1730) Artaserse című operájának legfrissebb felvétele. A barokk opera rajongóinak legnagyobb örömére két híres kontratenorral a főbb szerepekben.

Philippe Jaroussky és Max Emanuel Cencic nevével ma valószínűleg bármit el lehetne adni. Tavaly év végén megjelent duett lemezük nagy sikernek bizonyult, ezt lovagolja most meg az "álompáros" egy egész estés operában.