figaro

Fotó: Dobos Tamás

A Zeneakadémia tanáraiból és hallgatóiból 2010-ben alakult Kelemen Kvartett nyerte az olaszországi Paolo Borciani vonósnégyesversenyt. 

A díjat 1987-ben alapították az olaszországi Reggio Emilia városában, a település híres szülöttének, a Quartetto Italiano alapítójának és első hegedűsének emlékére.

A háromévente megrendezett versenynek egyszer már volt magyar győztese, 1990-ben a Keller Kvartettet találta legjobbnak a zsűri. További helyezéseket pedig többször is értek már el magyar vonósnégyesek.

A Melbourne-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny mellett, amelyen 2011-ben a Kelemen Kvartett ezüstérmet nyert, a Paolo Borciani megmérettetés számít a világ legkomolyabb kvartettversenyének.

A Kelemen Kvartett 2011-ben már részt vett a Paolo Borciani versenyen, akkor azonban nem osztották ki a főbb díjakat. "Ennek ellenére már akkori szereplésünk is sikeres volt, a kritikusok a verseny valaha volt egyik legnagyobb felfedezettjeként beszéltek rólunk" ‒ mondta Kelemen Barnabás.

A legnagyobb versenyeken négy évnél fiatalabb kvartettek amúgy nemigen indulnak. A Kelemen Kvartett viszont még csak négy éves, de már valamennyi jelentős díjat begyűjtött. Mivel a Borciani-versenyt megnyerték, többször nem neveznek, amúgy sem tehetnék, mert addigra már átlépnék a felső korhatárt. A versenykiírás szabályai szerint négyen együtt 120 évesek lehetnek, ők a maguk 118 évével épp csak belefértek a korhatárba.

Fura, hogy a kvartettverseny még a szakmai világban sem került olyan előkelő helyre, mint mondjuk a Queen Elisabeth a hegedűsöknél, vagy a Csajkovszkij-verseny a zongoristáknál.

Mi ennek az oka? „A vonósnégyesre írt zenét a 20. századig nem a nagy színpadnak, nem a nagy közönségnek szánták. Márpedig a legtöbb kvartett az előző századokban született. A műkedvelők műfaja volt, akik viszont olykor túltettek a profikon is. Pedig a zongora és zenekari irodalommal egyedül a kvartettirodalom versenyezhet. Ez igazi kincs a vonósok számára, mert óriási a repertoár” – mondja Kelemen Barnabás.

Barnabás elképzelhetetlennek tartja, hogy csak szólista életet éljen. A kamarazenélés számára az ideális életforma. A régi zenétől Bartókig valamennyi zeneszerző nyelvét beszéli.

Ha már a régi zene szóba került, megkerülhetetlen a kérdés, milyen hatással volt rájuk a historizmus?

„Tudni kell, hogy régen mit jelentett és mit nem jelenthetett a leírt kotta. Fontos, hogy ne játsszunk úgy, ahogy biztosan nem játszottak. A kottában a leírt hangok olyanok, mint a szavak, sokféleképpen értelmezhetők. Amúgy mindig sok stílus kavargott egyszerre. Egy bécsi hegedűst nem lehetett egy olasszal összehasonlítani. Liszt még agyondíszítette Schumannt. Aztán kezdtek egyre kottahűbben játszani. Mi nem játszunk bélhúrokon, de tudjuk, milyen barokk hegedűn muzsikálni. Amúgy kötelezővé tenném minden hegedűs számára.”

A Kelemen Kvartett igyekszik korhű lenni, pontosabban darabhű. Stílusban nem arra törekszenek, hogy mindenre rányomják a bélyegüket, nem az a cél, hogy azonnal felismerjék a kvartettük hangzását. Egy hegedűsnél ez fontos, egy kvartettnél nem. A műnek sokkal inkább előtérbe kell kerülnie, mint az előadónak.

„Ne tudják, hogy mi játsszunk, de mondják azt, hogy ez a legjobb előadás. Ehhez az is kell, hogy már semmit nem veszünk fel stúdióban. A vonósnégyeszene a pillanatnak szól. Csak koncertelőadást rögzítünk” – meséli Barnabás.

A Borciani-versenyen a zsűriben ott ült Martha Argerich meg a Tokyo Quartet primáriusa. Bár a Kelemen Kvartett Bartók-játékát is dicsérték, főleg Mozart- és Haydn-interpretációjukat emelték ki. A legnagyobb elismerés az volt, mesélte Kelemen Barnabás, amikor azt mondták, ők még ilyet nem hallottak.

„Nem betanult módon, a pillanatnak élve, kvázi improvizálva tudtunk játszani. A pillanatot pedig nem lehet megismételni. Valószínűleg ezt értékelték”‒ teszi hozzá Barnabás.

Kelemen Barnabás (hegedű/brácsa), Homoki Gábor (hegedű/brácsa), Kokas Katalin (hegedű/brácsa) és Kokas Dóra (cselló) kvartettje a szokatlanul hosszú, négy fordulóból álló és hét napon át tartó versenyen tíz vonósnégyes mezőnyében érdemelte ki az első díjat.

Műsorukon mások mellett Beethoven, Schumann, Mozart, Haydn, Bartók és Thomas Ades művei szerepeltek, a vasárnapi fináléban Bartók 5. vonósnégyesét játszották.