Méltatlanul keveset hallani ma Grieg zenéjét a koncertpódiumokon. Pedig titokzatos, mély, elegáns, finom muzsika. A maga korában forradalminak számított, ma inkább meditációs objektum: ünnepélyes főhajtás a semmi vagy a valami felé.
2013. máj 10. 15:00
A tíz legállatibb klasszikus zene
Darwin úgy gondolta, a zene az állatvilágból ered. Szerinte a madarak éneke annyi és olyan motivikus ismétlést tartalmaz, hogy az már fület gyönyörködtető muzsika. Volt olyan tudós, aki azt állította, a madarak hangnemekben fütyülnek, a németországi fülemüle dúrban, az oroszországi mollban dalol. Összegyűjtöttük a legállatibb zenéket.
2012. december 23. 16:20
Észak-fok, titok, idegenség
Merész harmóniavilágával és szerkesztéstechnikájával a maga korában forradalminak számított. Fjordok, sagák, paraszti élet, az északi természet hűvös eleganciája és titokzatos ereje szólal meg rajta keresztül. Ő a modern népdalfeldolgozás egyik úttörője. A norvégok olyan nagy becsben tartják, hogy légitársaságuk valamennyi gépén ott díszeleg a zeneszerző portréja. Edvard Grieg (1843-1907) életműve manapság méltatlanul háttérbe szorul a hazai pódiumokon. Nem értjük, miért.
„A zene nem szentimentális szellemidézés, hanem aktív társadalom- és civilizációkritika.” Patricia Kopatchinskaja
Utolsó kommentek