Magyarországra érkezett Dohnányi Ernő, a világhírű zeneszerző és zongoraművész amerikai hagyatékának jelentős része, melyet a komponista unokája, dr. Seán Ernst McGlynn ajándékozott a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének.

Levelezések, több száz eddig ismeretlen fénykép, a zeneszerző feleségének naplói, melyekben a floridai mindennapok eseményeit örökítette meg, könyvek, kották, egy zongorabillentyűzet, amellyel a művész hosszú útjain tartotta edzésben az ujjait – többek között ezek a tárgyak kerültek most haza az Egyesült Államokból, melyek tovább gyarapítják az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban gondozott Dohnányi-gyűjteményt.

Eddig nem voltak hozzáférhetők a dokumentumok

A Zenetudományi Intézeten belül 2002 óta létezik a Dohnányi Archívum, amelynek működését azonban csak 2009-ig finanszírozta az állam. 2012-ben Dalos Anna zenetörténész és csapata nyertes akadémiai Lendület-pályázata tette lehetővé a folytatást, a Dohnányi-anyagok gyűjtése és kutatása, gondozása azóta a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport feladata.

Hozzájuk kerül a most érkezett 23 nagyobb doboznyi anyag is, amely a teljes Dohnányi-hagyatéknak körülbelül az egyharmadát teszi ki. A teljes Dohnányi-hagyaték további egyharmad része a Floridai Állami Egyetem zenei tanszékén van letétbe helyezve, ennek megvásárlását a kormányzat 60 ezer dollárral (közel 14 millió forint) támogatja. A maradék egyharmad a British Libraryben található, ennek megszerzéséért tárgyalásokat folytatnak.

„A szakkönyvek, kották, hivatalos iratok a 20. századi zenetörténet-kutatást lendíthetik előre, a személyes tárgyak, a hétköznapi eseményeket megörökítő iratok, fotók a világhírű zongoraművész-komponista az Amerikai Egyesült Államokban töltött közel másfél évtizedéről nyújtanak részletes képet. A kutatók így hiánypótló forrásokhoz jutnak, hiszen Dohnányi életművének ebből a szakaszából Magyarországon nem voltak hozzáférhetőek a dokumentumok” – mondta dr. Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója.

’45-ben háborús bűnösnek nyilvánították

A világhírű zeneszerző és zongorista, az ünnepelt előadóművész, egyben nagy hatású zenepedagógus 1944-ben hagyta el Magyarországot harmadik feleségével és annak gyermekeivel, és Ausztriában várta ki a háború végét. Ezt a lépését feltehetően nem politikai okok határozták meg, mégis rossz fényt vetettek rá. Magyarországon ’45-ben háborús bűnösnek nyilvánították, és a ’70-es évekig hallgattak róla. Mostantól talán erről is többet tudhatunk meg.

Az ő 1938-as átdolgozásával nyerte el ma ismert formáját az Erkel Ferenc által megzenésített nemzeti himnuszunk.

Dohnányi 1948-ban Argentínába emigrált, majd egy év múlva az Egyesült Államokban, Floridában telepedett le. 1953-ban kezdett újra koncerteket adni, és 1960-ban bekövetkezett haláláig a Floridai Állami Egyetem zongora- és zeneszerzés-professzora volt.

Sokan Brahms-epigonnak tartják

Dohnányi zeneszerzői munkásságát sokan Brahms-utánérzésnek tartják. Tény, hogy Bartók és Kodály mellett az ő művészete kevésbé hat eredetinek. A későromantika hagyományaiból táplálkozott, csak ritkán nyúlt vissza a népzenei gyökerekhez, ugyanakkor igazságtalan volna azt mondani, hogy csupán a hagyományos formákat ismételte. Dohnányi művészetéből nem hiányzik az egyéni karakter, képes volt akár ironikus távolságtartással kezelni a zenei tradíciókat.

A Dohnányi Ernő mostohaunokája, dr. Seán Ernst McGlynn által felajánlott hagyaték legérdekesebb darabjait az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiállításon tervezi bemutatni, amely október 1-jétől várja majd az érdeklődőket. Dohnányi Ernő halálának 55. évfordulóján pedig, 2015. február 9-én emléktáblát avatnak a floridai Tallahasseeben található Dohnányi-ház falán.