A görög válság drámai helyzetében kevesebb figyelem jutott arra, hogy a legutóbbi megszorítás nemcsak a tévé- és rádió újságíróit és technikai munkatársait érinti, hanem az ERT három zenekarát is: az 1938-ban alapított Nemzeti Szimfonikus Zenekart, az 1954 óta működő Kortárs Zene Zenekarát, és az 1977-ben létrejött ERT Kórust. Sírva játszottak utolsó koncertjükön a zenészek.

Múlt héten kedden a görög kormányzat elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében parlamenti jóváhagyás nélkül leállíthatják a görög nemzeti köztelevízió és rádió (ERT) működését. A kormány tervei szerint az adásszünet három-négy hétig tartana, majd a közmédia csökkentett üzemmódban, a jelenlegi 2900 alkalmazott helyett maximum ezer munkatárssal folytatná a műsorszolgáltatást.

Még aznap éjjel leállt valamennyi közszolgálati televízió- és rádióadás sugárzása. A bejelentésre reagálva több ezren tüntettek a tévészékház előtt, másnap reggeltől kezdve pedig sztrájkba léptek a görög újságírók. A drámai helyzetben kevesebb figyelem jutott arra, hogy a megszorítás nemcsak a tévé- és rádió újságíróit és technikai munkatársait érinti, hanem az ERT három zenekarát is: az 1938-ban alapított Nemzeti Szimfonikus Zenekart, az 1954 óta működő Kortárs Zene Zenekarát, és az 1977-ben létrejött ERT Kórust.

A kormánydöntés szerint június 13-ától mindhárom zenei formáció beszüntette működését, a zenekari tagok munkaviszonyát felfüggesztették. Az érintett zenészek nyílt levélben fordulnak kollégáikhoz, a világ valamennyi rádió- és televízió zenekarának vezetéséhez és munkatársához, kérve őket, hogy fejezzék ki szolidaritásukat görög zenésztársaik és a zeneszerető publikum iránt.

A zenekarok a puszta létükért küzdenek, és azt remélik, hogy a világ minden részéről érkező írásos állásfoglalások segíthetnek abban, hogy meggyőzzék a görög kormányt a zene fontosságáról. A döntés, mint írják, merénylet a demokrácia és a kultúra ellen, amely nemcsak a görögöket, de valamennyi európai polgárt érint.

A probléma nálunk sem ismeretlen. Mint azt felsőoktatási államtitkárunktól tudjuk, „a humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak”. Az államtitkár valószínűleg nem olvasta Nietzschét, aki szerint „zene nélkül az élet tévedés volna”.