A 200 éve született Giuseppe Verdi, a világ talán leggyakrabban játszott operáinak alkotója üzletembernek sem volt rossz. Erről tanúskodik az az anyag - eredeti levelek, kéziratok és első kiadású kották - amelyet Berlinben állítanak ki.

Verdi kiadójának, a Ricordinak archívumából kerültek elő azok a kincsek, amelyekből most először kerülnek nyilvánosság elé olyan ritkaságok, mint az Otello vagy a Falstaff című opera partitúrájának eredetije. 

Gabriele Dotto, a Bertelsmann csoport berlini székházában rendezett kiállítás kurátora megnyitó beszédében kiemelte, milyen különlegesen szoros kapcsolat volt a Ricordi család és Verdi között. A levelekből, amelyekből szintén bemutatnak jó néhányat, valamint a szerződésekből és az üzleti könyvekből pedig az is kiderül, hogy Verdi üzletembernek sem volt utolsó.

A kiadó számtalan módon segítette a zeneszerzőt, művészi és üzleti sikerét előmozdította, ha kellett szövegírót, librettót ajánlott számára. Giulio Ricordi hét esztendőn át buzdította Verdit Shakespeare drámájának, az Otellónak operafeldolgozására.

Az ösztönzés, mint mindig, eredményesnek bizonyult: mai értékre átszámítva szép jövedelmet, 900 ezer eurót hozott Verdinek, aki ebből hozta létre a muzsikusok és énekesek nyugdíjas otthonát Milánóban.

Az idős Verdi Sant'Agata-i birtokán

Julian Budden, a komponista egyik legjelesebb szakértője, így ír Verdi szociális érzékenységgel megáldott személyiségéről: „A komponista életének hajtóereje a függetlenség volt, a vágy, hogy senkinek ne legyen a lekötelezettje. Innen a pénzzel kapcsolatos gondossága. Kezdettől fogva kemény, de nem értelmetlen alkudozásokat folytatott a kiadókkal és színházigazgatókkal, és mindig kész volt az akadékoskodásra. Sosem feledkezett el adósságokról, s noha nagyvonalú is tudott lenni, nem egyszer barátságokat is megszakított ki nem egyenlített tartozás miatt… Mindazonáltal semmilyen értelemben nem volt zsugori. A szerzeményeiből és operáinak jogdíjaiból származó összes jövedelmet (valószínűleg ő volt a legjobban fizetett operaszerző Európában) szó szerint beledolgozta a földbe”.

Birtokát valódi mintagazdasággá fejlesztette, ahol földműveléssel kapcsolatos ismereteket oktatott a parasztoknak és számos nincstelent juttatott munkához. Emellett kórházakat alapított, vagyonát pedig a rokkant zenészekre hagyta.

A Casa Verdi ma is működik, olyannyira, hogy a Falstaff idei, salzburgi bemutatójához ennek mását választotta Damiano Michieletto színpadképül. Íme egy részlet a próbából.

A szeptember 15-ig tartó kiállítás anyagát később átviszik Güterslohba és Milánóba is.