John Potter és bandája

A Dowland-projekt John Potter, a Hilliard Ensemble extenorja és Manfred Eicher, az ECM Records alapítójának közös gyermekeként jött létre. Azzal kísérleteztek, vajon életre kelthetők-e reneszánsz dalok régi- és dzsesszzenészek közös munkájával. A válasz: minőségi crossover. 350 éve született John Dowland, az angol reneszánsz Bob Dylanje.

John Dowland születésének sem a helye, sem az ideje, sőt még a származása sem (lehet, hogy ír volt) kőbe vésett tény. Valószínűleg Londonban jött a világra, 1563-ban. Thomas Fuller lelkész és történész szerint a Westminster kerületben született, és talán rokoni szálak fűzték a St. Martin in the Fields plébánia anyakönyvében említett Dowland famíliához.

Sir Henry Cobham francia udvari nagykövet már mint professzionális lantjátékost szerződtette, 1580-ban pedig magával vitte Párizsba. Dowland később bejárta Olaszországot, Németországot, Dániában nyolc éven keresztül udvari lantosként működött.

1597-ben Londonban publikálta első lantkíséretes dalokból álló gyűjteményét. Óriási siker volt, egymás után négy kiadást ért meg. Dowland őszinte hangjának bátor harmóniáira és érzelmes kitárulkozására vevők voltak a korabeli angolok. Dalainak alaphangja a melankólia: fájdalom, vágy, emlékezés, álom, halál és erotika keveredik bennük. Kora zenei ízlésére legalább akkora hatással lehetett, mint az 1960-as években Bob Dylan a popzenére.

Máig érvényes érzelmi intenzitása miatt a régizenészek több generációja fedezte fel magának Dowlandet. Anthony Rooley, Emma Kirkby, Jakob Lindberg, Paul O’Dette, Jordi Savall, Alfred Deller, Andreas Scholl mellett még Sting is szentelt neki egy albumot.

A Hilliard Ensemble-ból kiváló John Potter pedig egy egész projektet épített rá. Manfred Eicherrel együtt ráéreztek arra, hogy Dowland, majd rajta keresztül a reneszánsz, illetve a középkor dalirodalmát a dzsessz nem csak egyszerűen feldobja, hanem még mélyebb rétegeit képes feltárni. Dzsessz és régizene elegyéből Potterék hipnotikus erejű hangzó elixírt állítanak elő.

Az első lemezt, amelyen együtt zenélt John Surman (szaxofon, basszus klarinét), Barry Guy (nagybőgő), Maya Homburger (hegedű) és Stephen Stubbs (vihuela és gitár), a Sunday Times az „év felvételeként” értékelte. Élő koncerttel a brémai zenei fesztiválon debütált a csapat, amelynek sikere után fellépett a müncheni operában, majd a New York-i Szent Patrik Katedrálisban.

Bár a projekt alapvetően Dowland lantkíséretes dalainak (air) újrafelfedezésével és újraértelmezésével kezdődött, Potterék ma már a zeneszerző több kortársát, sőt elődjét-utódját is felvették a repertoárba. Harmadik albumukon már trubadúr dalok, portugál népdalok és 15. századi miserészletek is szerepelnek.

A vállalkozás negyedik lemeze júliusban jelenik meg, melyen ritka és olyan régi dalokat dolgoztak fel, mint például a 12. századi trubadúr, Bernart de Ventadorn szerelmes énekét.

Íme két meggyőző részlet a Dowland-projektből.

***

Nyerj jegyet a Müpába!

Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:

Melyik évben és hol adta ki első lantkíséretes dalokból álló gyűjteményét John Dowland?

A válaszokat beküldők között 2 db páros jegyet sorsolunk ki a Müpában megrendezésre kerülő Wagner a dalköltő - Richard Wagner összes dala programra (2013.06.22 16:00). A megfejtéseket 2013.06.09. 23:59 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mailcímen.

A tárgyba ezt írd: Figaro_ Dalköltő nyereményjáték. A kisorsolt játékosok e-mailes értesítést kapnak, amelyben egy linkre kattintva regisztrálhatnak a jegyekért, amelyet a Müpában az előadás napján vehetnek át az e-mailben ismertett módon.

A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatod.