figaro

A holokauszt áldozatainak emlékére rendez koncertet január végén a Magyar Állami Operaház.

A művet a német-zsidó származású festőnő, Charlotte Salomon élete ihlette, aki franciaországi száműzetése idején talált rá a festészetre, amelynek eszközeivel a félelmeit fejezte ki, hangzott el a bemutató előtti hétfői salzburgi sajtótájékoztatón. A történet a művész Élet vagy színház? című naplóján alapul, amely Salomon rendkívüli tehetségéről árulkodik. A napló az 1940 és 1942 között készült több mint 700 vízfestményből, szövegből és kottából áll.

2013. május 2-án nagysikerű koncertet adott Bársony Péter brácsaművész és Kelemen Barnabás hegedűművész a New York-i Carnegie Hallban. Május 11-én ezzel a koncerttel emlékeznek a holokauszt magyarországi áldozataira a Zeneakadémián. A Bársony Péter által összeállított előadáson elhangzó darabok szerzői közül hárman - Weiner László, Nádor Mihály és Gyopár László - a holokausztban vesztették életüket.

A két nagyszerű vonós szólista, Bársony Péter és Kelemen Barnabás partnere ismét a rangos USA-béli Bard College rektoraként működő, Magyarországon is rendszeresen dirigáló zenetudós és karmester, Leon Botstein. Vele beszélgettünk a magyarországi antiszemitizmusról, hogy Izraelben miért nem lehet Wagnert játszani, illetve miért olyan fontos a klasszikus zene az egyén és a társadalom számára.

Amikor Alice Herz-Sommer 1903-ban meglátta a napvilágot, Európában még királyok és császárok uralkodtak. A nők hosszú, csipkés ruhákban és gigantikus kalapkölteményekben küzdöttek a választójogukért. A zene mentette meg a 110 éves holokauszt-túlélőt, aki gyerekkorában személyesen ismerte Sigmund Freudot és Franz Kafkát.

Minden hegedűnek megvan a maga története - mondja egy interjúban Amnon Weinstein, izraeli hegedűkészítő mester, aki évtizedeken keresztül olyan hegedűket kutatott fel és restaurált, amelyek átvészelték a holokausztot. Hegedűket, amelyeken gettókban és koncentrációs táborokban játszottak.