2013. május 2-án nagysikerű koncertet adott Bársony Péter brácsaművész és Kelemen Barnabás hegedűművész a New York-i Carnegie Hallban. Május 11-én ezzel a koncerttel emlékeznek a holokauszt magyarországi áldozataira a Zeneakadémián. A Bársony Péter által összeállított előadáson elhangzó darabok szerzői közül hárman – Weiner László, Nádor Mihály és Gyopár László – a holokausztban vesztették életüket.

A két nagyszerű vonós szólista, Bársony Péter és Kelemen Barnabás partnere ismét a rangos USA-béli Bard College rektoraként működő, Magyarországon is rendszeresen dirigáló zenetudós és karmester, Leon Botstein. Vele beszélgettünk a magyarországi antiszemitizmusról, hogy Izraelben miért nem lehet Wagnert játszani, illetve miért olyan fontos a klasszikus zene az egyén és a társadalom számára.

Honnan ered ennek a holokauszt emlékkoncertnek az ötlete? Miért pont magyar zeneszerzőkkel és előadókkal valósult meg?

Ez a koncert eredetileg az Amerikai Szimfonikus Zenekar programsorozatának része volt. A zenekar ugyanis minden évben koncertet ad a Carnegie Hallban, melyet mindig tematikusan építünk fel. Általában ismeretlen vagy elfeledett művekre koncentrálunk, zenetörténeti ritkaságokra, amelyeket szeretnénk visszacsempészni az előadóművészek repertoárjába.

A tavalyi koncert a holokauszt tematikájára épült?

Nem ez volt az elsődleges cél. A 20. századi magyar zene kevésbé ismert arcát szerettük volna felmutatni. Ezért is tűztük műsorra a zsidó zeneszerzők művei mellett a Dohnányi misét, hogy teljesebb képet kapjunk a korszakról. Ő a három nagy 20. századi magyar mester közül talán a legkevésbé ismert, különösen az Egyesült Államokban. Ráadásul vele kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy szimpatizált a magyarországi fasisztákkal. Én azt hiszem, inkább csak egy régi vágású, naiv patrióta volt, a felesége viszont tényleg egyetértett a nyilasok törekvéseivel.

És hogy talált rá a művekre?

Amikor a jeruzsálemi rádió zenekarát vezettem, előadtunk egy művet Weiner Lászlótól. Ezután keresett meg Bársony Péter brácsaművész, aki a magyarországi zsidó zeneszerzők műveinek kutatásával foglalkozott. Számos olyan kéziratot talált, amely a holokausztban elpusztított magyar zsidó komponistáktól származott. Ezek a darabok nagy hatással voltak rám, és úgy éreztem, fontos, hogy megmutassuk őket a közönségnek. Egy évvel ezelőtt, 2013. május 2-án aztán létrejött a nagy sikerű Hungary Torn, Szétszakadt Magyarország elnevezésű koncert Carnegie Hallban.

A Central European University (CEU) legfrissebb kutatása szerint Magyarországon jelenleg a megkérdezettek 40 százaléka tartja elfogadhatónak a zsidóellenes érzületet, hét százalékuk pedig szélsőségesen zsidóellenes. Mit gondol erről?

Egyáltalán nem lep meg. Úgy tűnik, az antiszemitizmus a valóság része marad, bármit teszünk is. Kell találni valakit, aki „más”, akivel szemben értékesebbnek tüntethetjük fel magunkat, és akit felelőssé tehetünk mindenért, amitől félünk, és amit gyűlölünk, még ha ez a valami bennünk magunkban rejlik is. Kétségbeejtő, hogy az igazság és a műveltség tehetetlen ezzel a folyamattal szemben. Antiszemitizmus akkor is lenne, ha egyetlen zsidó se élne a világon. Ezt olyan országokban is tapasztalhatjuk, ahol tényleg alig élnek zsidók.

Azt mondja, a műveltség tehetetlen az előítéletekkel szemben. De ha nem hinne a zene tudat- és társadalomformáló erejében, valószínűleg nem fárasztaná magát a mostanihoz hasonló koncertek létrehozásával?

A zene elválaszthatatlan az élettől, mindennapi élményeink, tapasztalataink része. Zene nélkül nincs élet, úgyhogy a zenét nem is lehet elválasztani a politikától és a társadalomtól. Ami azt illeti, hogy a zene hatással lehet a politikára, hát e tekintetben szkeptikus vagyok. Mégis, az hogy újra és újra kísérletet teszek erre, egzisztenciális szükséglet számomra. A felvilágosítást mint célt sosem szabad feladni.

Többek között Wagner antiszemitizmusáról is írt tanulmányt. Mit gondol, Wagner kirekesztő gondolatai a zenéjében is kimutathatóak?

Nem hiszem. A szövegeiben és egyes karaktereiben vannak antiszemita jegyek és vonások, és etikai értelemben ő maga sem volt valami vonzó személyiség, de zenei ötletgazdagsága és nagysága elvitathatatlan.

Egyetért azzal, hogy Izraelben nem lehet Wagnert játszani?

Nem. A Wagner-tilalom azt a benyomást kelti, mintha ő lenne felelős a holokausztért, ez pedig nevetséges. Cinikus és képmutató elkerülése annak, hogy komolyan szembenézzünk azzal a kérdéssel, hogyan lehetett hatmillió embert brutálisan meggyilkolni Európa közepén a 20. században. Orff Carmina Buranáját minden gond nélkül előadják Izraelben, pedig ő tényleg együttműködött a nácikkal, és maga a mű is a fasiszta esztétikát tükrözi. Wagner antiszemita volt, de ez a zeneszerzők többségéről elmondható az európai történelemben.

Auschwitz után nem lehet ugyanúgy előadni bizonyos műveket, mint azelőtt?

Auschwitz után mindent, amit csak előadunk, újra kell értelmeznünk. Ezt a munkát egyetlen művész sem spórolhatja meg magának.

Ön komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a klasszikus zenét elérhetővé tegye egy szélesebb publikum számára is. A bernsteini hagyományt követi ezzel?

Az az amerikai zenészgeneráció, amelyhez tartozom, a bernsteini modellen nőtt fel, ilyen értelemben valamennyien az ő példáját követjük. Ugyanakkor nagyon szomorú, hogy ő volt az utolsó klasszikus zenei nagyság, aki igazi hírnévre tudott szert tenni, és aki politikai véleményformálóként is működött és hatott. Az ő legfőbb törekvése az volt, hogy áthidalja a szakadékot a populáris és a klasszikus zene között. Én inkább arra törekszem, hogy élővé tegyem a zenetörténetet a mai emberek számára.

Mit gondol, mi az oka annak, hogy csökken az érdeklődés a komolyzene iránt?

Szerintem ez csak egy klisé. Nem hiszem, hogy ma kevesebben érdeklődnek a klasszikus zene iránt, mint mondjuk száz évvel ezelőtt. Manapság több koncert és több klasszikus zenét tanuló fiatalember van, mint valaha. Ott van például a venezuelai vagy a kínai ifjúsági program, amelynek keretén belül fiatalok tízezrei találkoznak a komolyzenével, és életre szóló élményeket és tudást szerezhetnek. Ha csak a koncertek vagy a YouTube-felvételek számát nézzük, abból is az tükröződik, hogy a klasszikus zene igenis aktuális ma.

Mitől van mégis az a benyomásunk, hogy csak egy szűk réteg érdeklődik a klasszikus zene iránt?

Szerintem ennek elsősorban az az oka, hogy különösen a demokratikus országokban a befolyással bíró elitet, a politikusokat, a nagyvállalkozókat, a plutokratákat nem érdekli a klasszikus zene. Régen ez az elit tartotta el az operaházakat, a zenekarokat. Ne felejtsük el, hogy a klasszikus zene sosem volt a tömegkultúra része. Mindenesetre engem mindig csodálattal tölt el, milyen energiákkal és ambícióval tanulnak a fiatalok manapság hegedülni, zongorázni vagy bármilyen más hangszeren.

Miért olyan fontos ez a fajta zene az egyén és a társadalom számára? Mit tud a klasszikus zene, amit más művészeti ágak nem nyújthatnak?

A zene egyedülálló jelenség. Olyasmit tudunk kifejezni vele, amit a nyelvvel sosem tudnánk. Mélyen a valóságban gyökerezik, de olyan logikával és jelentésrendszerrel rendelkezik, amely nem verbalizálható. A zene az emberiség önkifejezésének egyik eszköze. Látszólag haszontalan, mégsem lehet elnyomni vagy kontrollálni. A zenében tetten érhető az egyes ember személyes szabadsága, függetlensége, amely semmilyen politikai hatalomnak nem vethető alá. Ezenkívül a zenében az emberi kreativitás legfantasztikusabb lehetőségei bontakozhatnak ki. Éppen azért olyan fontos, mert a képek és a szavak világán túl létezik.

Milyen lenne Ön szerint az ideális zenei képzés egy gyerek számára?

Minél korábban hangszert kellene adnunk a gyerekek kezébe, és sokat énekelni velük. Azt is fontosnak tartom, hogy kezdettől fogva improvizációra és önálló alkotásra, saját darabok írására buzdítsuk őket. Nagyon fontos, hogy ne csak egyedül gyakoroljanak a hangszereiken, hanem minél előbb átéljék a közös játék örömét.

A Bard College Konzervatórium, amelynek Ön a rektora, többek között fiatal magyar zenészeknek is kínál ösztöndíjakat. Mi a véleménye a magyar zenei képzésről?

Magyarország az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb zenei hagyománnyal rendelkező ország Európában. A konzervatórium magyar ösztöndíjasai ennek a hagyománynak az örökösei, mi pedig boldogok vagyunk, hogy lehetőséget tudunk biztosítani számukra, hogy az Egyesült Államokban is tanulhassanak és bemutatkozhassanak. Valamennyien nagyszerű zenészek.

Ön zenész és tudós egyszerre, a verbalizáció éppolyan fontos Önnek, mint a zene szavak mögötti, szavakon túli világának átélése és közvetítése. Nem üti egymást ez a két dolog?

A 19. Század eleje óta vannak olyan zenészek, akik egyúttal zenetudománnyal is foglalkoznak. Zene és tudomány ugyan különböző módszerekkel működik, mégis remek összhangban tudnak lenni egymással. Hogy a legjelentősebb példákat említsem, Mendelssohn, Brahms és Bartók mindkét területen otthonosan mozogtak, és jelentőset alkottak. Egyébként sosem értettem, miért gondolják az emberek, hogy a verbalizálás csökkenti egy élmény erejét, értékét. Számomra nincs itt semmiféle konfliktus. Ha az ember Mozart vagy Mendelssohn leveleit olvassa, Berlioz vagy Messiaen szövegeit tanulmányozza, soha nincs olyan érzése, hogy na, lőttek a zenei élménynek. Ellenkezőleg. A képzőművészetben, az építészetben, de hogy egy egészen más területet említsek, a szexualitásban is elképzelhető, hogy éppen a megfogalmazás, a szavakba öntés juttat még nagyobb élményhez. Minden attól függ, hogyan verbalizálunk. De az lehetetlen, hogy meg se próbáljuk.

Az interjú elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet Scheer Katalinnak.

***

Nyerj jegyet a Zeneakadémiára!

Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:

Melyik intézmény rektora Leon Botstein?

A válaszokat beküldők között 1 db páros jegyet sorsolunk ki a Zeneakadémián megrendezésre kerülő Amadinda 30 előadásra (2014.05.18 19:30).

A megfejtéseket 2014.05.12. 24:00 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mailcímen. A tárgyba ezt írd: Figaro_ Amadinda.

A megfejtés mellett telefonos elérhetőséget is írj a levélbe. A kisorsolt játékosok e-mailes vagy telefonos értesítést kapnak. A jegyeket személyesen tudod átvenni a 1073 Budapest, Dob u. 76-78. címen.

A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatod.