„Feledékeny ország vagyunk” – nyilatkozta Batta András, a Zeneakadémia volt rektora, jelenlegi komolyzenei kormánybiztos a május 11-i holokauszt-emlékkoncert kapcsán, amelynek a Zeneakadémia ad otthont. „Nem jut eszünkbe magunktól, hogy életben tartsuk a 20. századi magyar zenei vonalat. Pedig sorolhatnám a neveket, kiket kellene újra és újra elővenni: Veres Sándor, Maros Rudolf, Durkó Zoltán, Kadosa Pál, Weiner László.

Nem Kodályok és Bartókok, de olyan zeneszerzők, akiknek életművét meg kellene ismertetnünk a jelen zenészgenerációjával, hogy aztán a közönség is megismerhesse őket. Felelősek vagyunk a közönségért. Ez a koncert lehetne az első lépés.”

A hangverseny ötlete Bársony Pétertől és Leon Botsteintől származik. Előbbi a Zeneakadémia tanára, brácsaművész, évek óta foglalkozik a vészkorszak zsidó zeneszerzőivel, a disszertációját is ebből a témából írta. „Tulajdonképpen ő hozta vissza ennek a korszaknak a zeneszerzőit a köztudatba” – tudtuk meg Batta Andrástól.

Amikor Bársony Péter megmutatta Leon Botsteinnek (vele készült interjúnkat itt olvashatja) a ritkán játszott zeneszerzők műveit, a zenetudós-zenepedagógus-karmester, aki nagy tisztelője Bartóknak és Kodálynak, és aki elképesztő energiákat fektet az amerikai zenei képzés fejlesztésére, felkarolta az ügyet.

A Bard College rektora, a CEU igazgató-tanácsának elnöke Batta szerint amúgy is elkötelezett híve a magyar zene ügyének, és nagyon sokat tesz a világban a magyar zene propagálásáért. Bársony Péterrel közösen összeállították a koncert programját, melyet az Amerikai Szimfonikus Zenekar Botstein vezényletével a New York-i Carnegie Hallban adott elő egy évvel ezelőtt.

Az amerikai koncerten nemcsak Batta András, hanem Szőcs Géza, a miniszterelnök kulturális tanácsadója is jelen volt, és személyesen hívta meg Leon Botsteint, tartsa meg Magyarországon is az előadást a Holokauszt Emlékév hivatalos programjában. Ezután némi kommunikációs zavar következett, aminek következtében kis híján kudarcba fulladt az esemény.

Bár a kelleténél kicsit később bólintottak rá fentről, a program végül is megvalósul. A koncerten elhangzó darabok szerzői közül hárman – Weiner László, Nádor Mihály és Gyopár László – a holokausztban vesztették életüket, a hangversenyt nyitó, brácsára és zenekarra írott, Yizkor című darabot pedig 1947-ben a holokauszt áldozatainak emlékére komponálta az akkor már a tel-avivi zeneakadémián tanító Pártos Ödön.

A koncert második felében Dohnányi Ernő ritkán hallható remekműve csendül fel, a szegedi Fogadalmi templom felavatására írott, 1930-as Szegedi Mise a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Nemzeti Énekkar közreműködésével.

***

Nyerj jegyet a Müpába!

Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:

A koncerten elhangzó darabok szerzői közül ki az a három, aki a holokauszt áldozata volt?

A válaszokat beküldők között 1 db páros jegyet sorsolunk ki a Müpában megrendezésre kerülő Daniel Harding és a Londoni Szimfonikus Zenekar előadására (2014.05.22 20:00).

A megfejtéseket 2014.05.13. 24:00 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mailcímen. A tárgyba ezt írd: Figaro_ Harding.

A megfejtés mellett telefonos elérhetőséget is írj a levélbe. A kisorsolt játékosok e-mailes értesítést kapnak, amelyben egy linkre kattintva regisztrálhatnak a jegyekért, amelyet a Müpában az előadás napján vehetnek át az e-mailben ismertetett módon.

A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatod.