Mindössze 36 évet élt, de számos maradandó művet alkotott az angol barokk zene legsokoldalúbb komponistája, Henry Purcell (1659-1695). King Arthur című darabjának egyik áriája 300 év múltán olyan zenészeket ihletett meg, mint Michael Nyman, Klaus Nomi, Sting, a historikus előadókról nem is beszélve. A legemlékezetesebb felvételeket Alfred Deller, John Eliot Gardiner, William Christie, Nikolaus Harnoncourt, Hervé Niquet jegyzi.

Purcell zenéje időtálló és impulzív, eredeti és máig modern. Dallaminvenció terén az olaszokkal vetekszik, valószínűleg merít is belőlük vagy pontosabb, ha azt mondjuk, mesterien utánozza őket. Rövid kora ellenére elképesztően termékeny volt, udvari komponistaként állandó megbízásai voltak, főleg az uralkodóház ünnepeire írt darabjainak száma jelentős: himnuszok, zsoltárok, liturgikus művek.

Egyik ünnepi miséjét Wendy Carlos Stanley Kubrick Mechanikus narancs című filmjéhez írta át, a mi Szász Jánosunk az O solitude kezdetű szerzeményét használja Woyzeck című filmjének hatásos nyitójelenetében.

Színpadi művei az Angliában akkor divatos Masque műfajába tartoznak. A King Arthur is félig opera, félig színmű, a főhősök prózai párbeszédeit a mellékszereplők zenés betétei követik. Valószínűleg ezért mondta rá Nikolaus Harnoncourt, hogy az első musical a zenetörténetben.

A Dido és Aeneas, illetve A tündérkirálynő mellett a King Arthur drámai elemekben talán a leggazdagabb. A fagy szellemének (Cold Genius) megjelenését aláfestő vonósok jégtörő vibrátója annyira erőteljes, a dallam olyan kifejező, hogy Michael Nyman és Klaus Nomi mellett Sting is erős késztetést érzett, hogy elkészítse a maga verzióját. Így cidrizik az utókor Purcell zenéjével.

Így hangzik az eredeti változat historikus előadásban, modern rendezésben.

Így hangzik Sting.

Így Klaus Nomi.

Michael Nyman is gyakran használ Purcell-témákat a Peter Greenaway filmjeihez írott szerzeményeiben.

Kövesd a Figarót a Facebookon is!