figaro

Thomas Manntól származik a mondás, miszerint Wagner a pumpolás zsenije (Pump-Genie) volt. Tény, hogy egész életében többet költött, mint amennyit keresett, a pénz kifolyt az ujjai közül, soha egy fillért sem tett félre öreg napjaira, és ha nem volt más választása, női ruhában menekült a hitelezői elől.

Fotó: Herman Péter

Az Operaház mostanság egyre sűrűbben porolja le Kovalik Balázs 1997-es Turandot-rendezését, a 2009-es, majd a 2012-es rehabilitáció után ismét felmelegítette a jégszívű hercegnő sztoriját. Biztos oka van rá. Színházként még mindig meglepően jól működik, a zenei előadásmódot azonban kicsipkézte az idő vasfoga. Vasárnap meghallgattam.

Fotó: Mudra László [origo]

Miközben Európában a nemek dualizmusára épülő nyelvekből is kikopik lassan a szakmákat megkülönböztető nőnemű alak használata, lángoktól ölelt kis országunk parlamentjében és a közbeszédében archaikus állapotok uralkodnak: a nő legyen anya, háztartási robotgép vagy éppen szexuális segédeszköz. Buszsofőr, pilóta, Forma 1-es autóversenyző? A művészet legtöbb területén a nők már polgárjogot nyertek: írónő, költőnő, festőnő, szobrásznő - bár a nőt még odaragasztjuk a végére.

A klasszikus zenei együttesek tagjainak ma már legalább a fele nő, ennek ellenére a Bécsi Filharmonikusokat máig kizárólag férfiak alkotják. Olykor még az is megütközést kelt, ha egy nő nem éppen testhez álló hangszeren muzsikál. Arra meg egyszerűen nincs is igazán szavunk, ha zenét komponál. Női zeneszerző, zeneszerzőnő? A szavak idegesen taszítják egymást. Pedig a zeneakadémián végzett növendékek között egyre nagyobb számban akadnak elképesztően tehetséges hölgyek.

A nők és a zene viszonyát vizsgáló sorozatunk korábbi két részében bemutattuk néhány női komponista példaértékű alakját a múltból, illetve rámutattunk arra a tényre, hogy a karmesteri pulpituson fellépő női dirigensek bár egyre gyakoribbak napjainkban, mégis meg kell vívniuk ezért a maguk harcát. Most három magyar kortárs zeneszerzőnővel: Tallér Zsófiával, Meskó Ilonával és Varga Judittal beszélgettünk.

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Korábban úgy volt, hogy ledózerolják az Erkel Színházat, most mégis inkább rekonstruálják. Az újjáépítés mellett szóló érvek között valószínűleg szerepet játszott az is, hogy Magyarország legnagyobb számú nézőt befogadó színházának az Operaházénál is jobb az akusztikája. Az [origo] Váradi Zita operaénekessel és Kovács János karmesterrel a próbaüzem előtt álló és pénteken nyitó Erkel Színházat körbejárva idézte fel az intézmény múltját és tervezgette a jövőjét. Bulgakov szerint "másodrendű frissességű áru pedig nincsen".

Alexandre Tharaud nem csak a Schubert-, Beethoven-, Bach-darabokból összerakott kísérőzenét játssza Michael Haneke a napokban Oscar-díjat kapott filmjében. A neves francia pianista önmagát alakítja, amikor a főszereplő egykori tanítványaként, immár mint híres zenész megjelenik a haldoklás Pantheonjában.

Müncheni otthonában, 89 éves korában meghalt Wolfgang Sawallisch, remek karmester és kiváló zongorista. Közel 60 éven keresztül meghatározó alakja volt az európai komolyzenei életnek.

Ausztrália vezető zenei magazinja, a Limelight összeállította a valaha élt legjelentősebb zongoristák top 10-es listáját. A cím megtévesztő, természetesen nem "minden idők" pianistáiból válogattak, hanem azokból, akik a hangrögzítés feltalálása után halhatatlanná zongorázták magukat.

Sting szerint haldoklik a popzene, a komolyak szerint a klasszikus zene napjai vannak megszámlálva. A kiutat legtöbben a műfajok keverésében látják. Jól példázza ezt Sting pár éve megjelent Dowland-albuma. Újrahallgattuk.

A salzburgi Mozarteum a közelmúltban két képről kért szakértői véleményt, egy dohányszelencén található miniatúráról, valamint a Fiú kalitkával címet viselő festményről. Az eredmény lázba hozta a Mozart-rajongókat és a szakembereket: bár a kalitkás fiú modellje egyértelműen nem a kis Mozart, a szelence elefántcsontra festett miniatúrája valóban a komponistát ábrázolja.

Államférfi, felvilágosult gondolkodó, kíméletlen hadvezér, történetíró, nőgyűlölő, kutyabolond, virtuóz fuvolista és zeneszerző. II. "Nagy" Frigyes, porosz király (1712-1786) összetett személyiség volt, akit kétéves korában megeskedtek, hogy nem sír többé. Hitler példaképként tekintett rá, muzsikusként pedig könnyeket csalt hallgatói szemébe.