figaro

Zsadon Flóra (Potifárné) és Horváth M. Gergő (József)

fotók: Posztós János / Művészetek Palotája

A 2-es villamos Millenniumi megállójában egy kockaszemüveges zenekritikus azt üvölti a mobiljába, hogy Juronics Tamás koreográfiájától föláll a szőr a hátán. Szerinte a koreográfus meghamisította a sztorit, túl modernre vette a figurát, ráadásul a József-legendának semmi köze semmiféle megváltáshoz. Kocsis meg csak önmagát adta, de nem Strausst.

Ahogy korábbi posztunkban már beszámoltunk róla,  az Új Zenei Fórum harmadik alkalommal rendezte meg hazai és határon túli, negyven év alatti fiatalok számára a zeneszerzőversenyt. A kamaraművek 2013. szeptember 25-én a BMC-ben, a nagyzenekari darabok szeptember 26-án a Művészetek Palotájában szólalnak meg Vajda Gergely vezényletével, az MR Szimfonikusok tolmácsolásában. A karmesterrel és két döntős zeneszerzővel, Sándor Lászlóval és Horváth Balázzsal a kortárs zene helyzetéről beszélgettünk. Miért, kinek írnak ma zenét, hogyan találkozik ihlet és gyakorlat, és mi köze az egésznek a villanyszereléshez? Nézze meg videónkat!

Főállásban teremőr. Valójában író, sőt zenész. Magát dilettánsként aposztrofálja, a szó eredeti értelmében, aki örömből, szeretetből csinálja azt, amit. Jó ideje egy kiállító teremben éli napjait műalkotásokkal összezárva. Lehet, hogy ő maga is műalkotás. Barnás Ferenc izgalmas személyiség. Ahogy az Takács Zsuzsa író, költő, műfordító, aki ha megbetegszik, haragszik a magyar nyelvre, de nincs olyan állapota, hogy ne rajongjon a diófákért. Kortárs írók a Müpában.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A közelmúltban megnyílt Budapest Music Centernek óriási szerepe van abban, hogy legjelentősebb kortárs zeneszerzőnk, Eötvös Péter egyre több időt tölt idehaza, kortárs zenei alapítványa ugyanis az új zenei központ falai között talált otthonra. A műhely teljes gőzzel beindult, karmesterek, zeneszerzők, operaénekesek, fiatal művészek adják egymásnak a kilincset.

Eötvös Péter Angyalok Amerikában workshopján mi is ott lábatlankodtunk, és sikerült Eötvössel pár szót váltanunk. Szerinte Magyarországon tátongó lyukak vannak a repertoárban, nyugaton nincs kijátszva egymás ellen a kortárs és a klasszikus, itthon pedig nem szabadna megállni Wagnernél, ha a zene nyelvén szeretnénk tudni.

Tan Dun a vizen dobol

Az 1957-es születésű kínai zeneszerző, Tan Dun a 70-es évek óta számos operát és zenekari művet alkotott, világhírűvé mégis a Tigris és Sárkány Oscar-díjas filmzenéje tette. Darabjaiban olyan szokatlan hangszereket is megszólaltat, mint a kő, a papír vagy éppen a víz. Zenéje egyszerre organikus és szinkretikus: kelet és nyugat, hagyomány és újítás, opera és film találkozása a kottapapíron és a színpadon. A közelmúltban az UNESCO jószolgálati nagykövetévé nevezték ki.

Fotó: Mudra László [origo]

Miközben Európában a nemek dualizmusára épülő nyelvekből is kikopik lassan a szakmákat megkülönböztető nőnemű alak használata, lángoktól ölelt kis országunk parlamentjében és a közbeszédében archaikus állapotok uralkodnak: a nő legyen anya, háztartási robotgép vagy éppen szexuális segédeszköz. Buszsofőr, pilóta, Forma 1-es autóversenyző? A művészet legtöbb területén a nők már polgárjogot nyertek: írónő, költőnő, festőnő, szobrásznő - bár a nőt még odaragasztjuk a végére.

A klasszikus zenei együttesek tagjainak ma már legalább a fele nő, ennek ellenére a Bécsi Filharmonikusokat máig kizárólag férfiak alkotják. Olykor még az is megütközést kelt, ha egy nő nem éppen testhez álló hangszeren muzsikál. Arra meg egyszerűen nincs is igazán szavunk, ha zenét komponál. Női zeneszerző, zeneszerzőnő? A szavak idegesen taszítják egymást. Pedig a zeneakadémián végzett növendékek között egyre nagyobb számban akadnak elképesztően tehetséges hölgyek.

A nők és a zene viszonyát vizsgáló sorozatunk korábbi két részében bemutattuk néhány női komponista példaértékű alakját a múltból, illetve rámutattunk arra a tényre, hogy a karmesteri pulpituson fellépő női dirigensek bár egyre gyakoribbak napjainkban, mégis meg kell vívniuk ezért a maguk harcát. Most három magyar kortárs zeneszerzőnővel: Tallér Zsófiával, Meskó Ilonával és Varga Judittal beszélgettünk.

Zygmunt Krauze, Ligeti György, Andrzej Krzanowski, Witold Lutoslawski zenéi szólalnak meg január 26-án este a Művészetek Palotájában rendezett kortárs Mini-Fesztiválon, a Wrocławi Leopoldinum Kamarazenekar tolmácsolásában. A karmester az osztrák Ernst Kovacic, aki a karmesteri pálca mellett a hegedűvonót is köztudottan igen profin forgatja.

Az opera plakátjának egy részlete

Minimalista, repetitív elemekből építkező operáival, szimfóniáival, szólódarabjaival és híressé vált filmzenéivel Philip Glass a kortárs zeneszerzők panteonjának oszlopos tagja. A 76 éves komponista legújabb operája, a Tökéletes amerikai (The Perfect American) főhőséül Walt Disneyt választotta. Miki egér és Donald kacsa alkotóját rasszista, nőgyűlölő megalománként ábrázolja.

Eötvös Péter Angyalok Amerikában című operája mellett egy világpremier, a zeneszerző DoReMi című második hegedűversenye is elhangzott péntek este Los Angelesben, adta közre az MTI. Ugyanitt Focus on Eötvös címmel rendeznek önálló programot a zeneszerző munkásságáról szombattól január 20-ig, a Los Angeles-i Filharmonikusok Walt Disney Koncerttermében.

H. Charles Grawemeyer iparmágnás, impresszárió és filantróp 1984-ben 9 millió dolláros alapítványt hozott létre a Louisville-i egyetemen azzal a szándékkal, hogy a kultúra öt területén magas összegű díjjal támogassa a kiemelkedő teljesítményeket. A nevelés, világjobbító találmányok, pszichológia és vallás mellett zeneszerzés kategóriában is minden évben kiosztják a Grawemeyer-díjat. A 2013-as évre pályázók közül a holland Michel van der Aa Up-Close című kompozíciójáért kapta meg a 100 ezer dolláros elismerést. Van, ahol értékelik a kortárs zenét.