Miközben a zenei világ tele van specialistákkal, az egyik a szikéhez, másik a fűrészhez ért a legjobban, addig Fischer Iván olyan hétköznapi természetességgel szólaltatja meg Mahlert, mint aki vajat ken finom rozskenyérre. Ez történt a Müpában.
Mahler korszakom van, mondom a barátomnak. Ezt mondod évek óta, válaszolja. Jó, igaz, sok korszakot élek párhuzamosan, de ősszel és télen Mahler nálam rendszerint beelőzi Haydnt, Mozartot, még Sosztakovicsot is.
Amikor kutyát sétáltatok a mezőn, a nagy távlatokról mindig Mahler jut eszembe. Pedig itt nincsenek hegyek, jóllehet Mahler zenéje elképzelhetetlen hegyek nélkül. Zenéjének egyik legfelkavaróbb aspektusa számomra éppen a hirtelen nézőpontváltás. Ugyanazt képes egyszerre egy egér és egy sas szemével láttatni. Ez Mahler iróniájának kulcsa. Jó, inkább az én kulcsom Mahlerhez.
Mindenkinek megvan a maga csengettyűje
Miközben a zenei világ tele van specialistákkal, az egyik a szikéhez, másik a fűrészhez ért a legjobban, addig Fischer Iván olyan hétköznapi természetességgel szólaltatja meg Mahlert, mint aki vajat ken finom rozskenyérre.
Fischer képes érvényesíteni Mahlerben a mozarti hangot, az ég kékjét, ahogy maga Mahler definiálta 4. szimfóniájának hangulatát: „néha párás és barátságtalan, ijesztő: de nem maga a mennybolt sötétül el, hiszen ragyog örök kékségében. Csak mi látjuk egyszeriben fenyegetőnek.”
A darabot indító száncsengő csilingelése neuralgikus pontja az előadásnak. Megteremti az előadás metafizikai vagy éppen realista síkját. Kevés szimfónia élete múlik ennyire az első hangokon. Abbadónál őszintén meseszerű, Klemperernél mágikus realista, Bernsteinél egy fantasy film zenéje.
Tassis Christoyannis
Fischernél fagyos havon csikorgó szán csengettyűje szól. Van abban valami kijózanító, ahogy a négy fuvola integrálja a csengettyűt. Fischer olvasata mentes minden ideológiától. Mintha mindenki ellenében vezényelné a művet, anélkül, hogy görcsösen újat akarna mondani.
Jó lenne megfejteni a Mahler-rejtélyt
Megrendítő Fischer vezénylésének transzparenciája, olyan, mint az üvegzseb. Nincs benne semmi mutyi, elkenés, tisztasága, éleslátása üdítő. Vannak előadások, melyek Mahler 4. szimfóniájából kényelmes IKEA-bútort faragnak. Fischer Iváné cseppet sem komfortos, megfájdul benne az ember háta.
Ugyanakkor nem merném kijelenteni, hogy Fischer Iván ezzel Adorno szekerét tolja, aki szerint a 4. szimfónia csupa irónia, nem angyali száncsengővel, hanem egy bolond csörgősipkájával indít. Túl szimpla lenne tőle ilyen kapós gondolatot felmelegíteni, és elnyammogni rajta.
Még mindig dolgozik bennem az élmény, megfejthetetlensége okozza a mámort. A darab szép, de idegesítően az. Fischer Mahlerje nyomozót csinál belőlem, akinek egyetlen életcélja, hogy megoldj a rejtélyt.
Azt írta Mahler a negyedik kapcsán szeretett Almájának: „Negyedikem igen idegennek hangzik majd neked. Csupa humor, naivitás. Énemnek az a része, amelyet még most is a legnehezebben fogadsz el, és amelyet egyáltalán csak a kevesek legkevesebbje fog valaha is megérteni.”
Az est szólistái egy másik világba kalauzoltak minket
Szóval Fischer Iván mindannyiunkból Alma Mahlert csinál. A BFZ játéka makulátlan, bár ismerős okos tojások a szünetben a rezek és egyéb hangszercsoportok hiányosságaira próbálják felhívni a figyelmemet, de nálam süket fülekre találnak.
Miah Persson
Az estnek van két kiemelkedő vokalistája is. Az egyik Miah Persson, akitől elájulok, valahányszor élőben hallom. Tavaly Mozart Le nozzéjénak grófnő-alakítását állva tapsoltam meg. Strauss Négy utolsó énekét halálközeli élményként interpretálja. Csak remélni merem, hogy az utolsó pillanatban tényleg egy Miah Persson ül majd az információs pultnál, hogy eligazítson a túlvilág labirintusában.
A másik Tassis Christoyannis görög bariton, aki évekkel ezelőtt a Don Giovanni címszerepét énekelte a Müpában Fischer keze alatt. A legtöbb énekes általában belecsempész valami romantikus, népies kedélyességet az előadásába. A Vándorlegény-dalok Christoyannis szájából egészen aszketikusnak hatottak. A hideg tűz éteri naivitással párosult. Mégis átforrósodott tőle a levegő. Fischer Iván pedig megfejtette a Mahler-rejtélyt.
***
Nyerj jegyet a Müpába!
Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:
Melyik szerepet alakította Miah Persson a Le nozze di Figaróban?
A válaszokat beküldők között 2 db páros jegyet sorsolunk ki a Müpában megrendezésre kerülő Sir John Eliot Gardiner és A Forradalom és Romantika Zenekara programra (2014.10.30 19:30).
A megfejtéseket 2014.10.12 23:59 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mailcímen. A tárgyba ezt írd: Sir_John_Eliot_Gardiner nyereményjáték.
A válasz levélbe kérjük tüntesd fel neved, telefonszámod és postacímed. A kisorsolt játékosokat e-mailes értesítést kapnak, amelyben egy linkre kattintva regisztrálhatnak a jegyekért, amelyet a Müpában az előadás napján vehetnek át az e-mailben ismertetett módon.
A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.
A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatod.
Utolsó kommentek