Beethoven nevét mostanság felkapta a világsajtó. Az utóbbi napokban egymás után két eddig ismeretlen Beethoven-mű világpremierjére került sor. Az amszterdami Concertgebouw pódiumán 16 éves zongoravirtuóz szólaltatta meg a világon elsőként a rekonstruált D-dúr zongoraszonáta tételeit. Pár nappal később a Manchesteri Egyetemen hangzott fel egy eddig ismeretlen himnusz a bécsi klasszika nagy komponistájától. Hallgasson bele!
Korábban senkinek nem tűnt fel, hogy Beethoven egyik vázlatfüzetében, az 1970-ben Londonban kiadott ’Kafka’ Sketchbookban egy szinte teljes egészében kész zongoraszonáta rejtőzik. A szemfüles holland Beethoven-kutató, Cees Nieuwenhuizen mazsolázta ki a művet a közel 500 töredéket tartalmazó munkanaplóból.
A D-dúr fantázia szonátát Beethoven 22 évesen jegyezte le vázlatfüzetébe, 1792-ben, jó három évvel azelőtt, hogy ebben a műfajban hivatalosan is alkotni kezdett volna.
Az 1100 ütemnyi anyagot a holland zenetörténész filológusi precizitással rekonstruálta, új, eddig ismeretlen művel gazdagítva a Beethoven-repertoárt.
Munkájáról így nyilatkozott: „Több, alaposan megfontolt döntést kellett meghoznom. Az első tétel teljes egészében készen volt, az úgynevezett kidolgozást leszámítva. A mű teljes rekonstruálásához Beethoven No. 13, 14, 15-ös szonátáit hívtam segítségül. Különösen ez utóbbi, szintén D-dúr, Op. 28-as „Pastorale” mutat feltűnő hasonlóságokat a jelen Fantázia-szonátával.
A második tételből a balkéz szólama hiányzott, de ezt viszonylag könnyen lehetett rekonstruálni a zeneszerző egyéb „balkezes” útmutatásaiból. A harmadik tétel a legtöredékesebb, ez jelentette a legnagyobb kihívást, a zeneszerző ugyanis több variációt írt ehhez a tételhez. Az immár megszólaltatható műről elmondhatjuk, hogy a második tétel balkéz szólamát leszámítva a kézirat minden hangja Beethoventől származik.”
Nieuwenhuizen szerint a darab különlegessége, hogy olyan meglepő harmóniai fordulatokat tartalmaz, melyek nem jellemzőek Beethoven ezekben az években írott műveire. Tematikailag viszont későbbi opusokkal mutat rokonságot, a VII. szimfónia harmadik tételével, illetve a Pastoral, az Appassionata és a Moonlight-szonátákkal.
A szonáta premierjét a 16 éves Martin Oei virtuóz előadásában hallhatta a világon először az amszterdami Concertgebouw közönsége.
Pár nappal a szenzációs bemutató után ismét Beethoven-mű világpremierjére került sor, ezúttal a Manchesteri Egyetemen. Barry Cooper brit zenetudós Beethoven egy másik, 2010-ben publikált jegyzetfüzetében bukkant a himnuszra.
A mű finoman szólva kevésbé látványos, mint a zongoraszonáta. A zeneszerző egy jól ismert középkori gregorián, a Pange lingua gloriosi (Zengjed, nyelv, a dicsőséges Test titkát) dallamát „írta újra” kis változtatásokkal.
Korábban azt hitték, a mű a Missa solemnishez készült jegyzetek egyike. A két és fél perces, egyszerű liturgikus átirat zenei értéke meglehetősen csekély, Beethoven főművéhez nem sok köze lehet.
Utolsó kommentek