Mozart Varázsfuvolájából a franciák Les Mystères d'Isis címmel saját verziót készítettek. Megváltoztatták a neveket, hangfajokat, Papagenótól pedig elkobozták a sípját. Az elfeledett francia zenék felkutatására specializálódott velencei Palazetto Bru Zane alapítvány bukkant az érdekes leletre. A művet a Le Concert Spirituel együttes melegítette fel. Jövőre cédén is kiadják.

Egy évtizeddel Mozart halála után a Párizsban élő cseh kürtös és komponista, Ludwig Wenzel Lachnith  és szövegkönyvírója, Étienne Morel de Chédeville a fejébe vette, hogy megdolgozza a Párizsban akkortájt szinte ismeretlen zeneszerző partitúráját, és megpróbál a Varázsfuvolából a francia ízlésnek megfelelő operát faragni.

Ennek érdekében Lachnith először is a prózai betétekből recitativót, vagyis énekelt beszédet komponált. Azután Mozart kompozícióját megkurtította, hogy szöveg és zene szorosabb kapcsolatban álljon egymással, ami a francia operahagyomány fontos eleme. Az Éj Királynőjét mezzoszopránná fokozta le, Papagenótól pedig elkobozta a sípját. A jóságos pásztorrá szelídített vadembernek egy kereplőt kellett működésbe hoznia.

Lachnith a zenét itt-ott saját betétekkel, másutt a Don Giovanniból vagy a La Clemenza di Titóból vett motívumokkal egészítette ki. A francia adaptációban a humor háttérbe szorul, a hangsúly sokkal inkább a magasztos eszmékre és az emelkedett érzelmekre helyeződik.

A Les Mystères d'Isis ősbemutatójára 1801-ben került sor, vagyis mindössze tíz évvel az eredeti mű bécsi premierje után. Bár a francia közönség imádta a darabot, az adaptáció néhány évtized multán feledésbe merült, és majd 200 éven át Csipkerózsika-álmát aludta. Egészen a múlt hétvégéig, amikor is a párizsi Salle Pleyel-ben ismét felcsendült a franciásított Mozart-muzsika.

A partitúrát a velencei Palazetto Bru Zane alapítvány ásta elő, amely kifejezetten feledésbe merült francia zeneművek felkutatására specializálódott, főként a barokk és a romantika korszakából. Korabeli újságokat olvasva bukkantak rá a darabról szóló beszámolókra, és ekkor kezdtek neki a szisztematikus kutatásnak.

Hiába szólta le annak idején Berlioz a Lachnith-féle adaptációt, a Mystères d’Isis 21. századi bemutatóját a hétvégén ugyanolyan ovációval fogadta a közönség, mint a két évszázaddal korábbit.  

Pedig minden összeesküdött a múlt heti bemutató ellen. A Le Concert Spirituel karmestere és több szólista is lebetegedett, a beugrások mégis megmentették és sikerre vitték a darabot. Hervé Niquet, az együttes vezetője helyett a svájci Diego Fasolis állt a karmesteri pulpituson. Úgy tervezik, a művet 2014-ben cédén is kiadják. 

Az előadásról és a szereposztásról itt olvashat bővebben, franciául.