Százötven éve, 1864. június 11-én született Richard Strauss német zeneszerző, karmester. Az évfordulóról a világ számos országában megemlékeznek, nálunk a Magyar Állami Operaház nemzetközi érdeklődésre is számot tartó programsorozatot szervezett a jubileum alkalmából.

A Strauss150 Fesztivál május 25-én kezdődött és június 11-én, a zeneszerző születésnapján zárul. A bő két hét alatt a közönség hat Strauss-operát, köztük magyarországi bemutatóként Az árnyék nélküli asszonyt láthatta-láthatja neves énekesek és karmesterek vendégszereplésével. A bemutatókon kívül az operaház emlékkiállítással, valamint a komponista mellszobrának felavatásával emlékezik a zenetörténet jelentős alakjára.

Strauss Münchenben született, apja korának elismert kürtművésze, anyja gazdag sörgyáros lánya volt. Már hatévesen komponált (a hangjegyeket apja jegyezte le), műveit néhány évvel később már játszották, a zenekarban ott fújta apja is. Az egyetemen néhány szemeszter erejéig filozófiát hallgatott, majd utazni kezdett. Első karmesteri állását 1885-ben Meiningenben kapta.

Első szerzeményei Mendelssohn, Brahms és Schumann hatását tükrözték, később Liszt és Berlioz szimfonikus költeményei, de leginkább Wagner művei inspirálták. Nagyra becsülte Mozart zenéjét, a Don Giovanni első felvonásának fináléjáról kijelentette: három saját operáját is odaadná, ha azt a néhány taktust ő írta volna. A legnagyobbra azonban Wagnert tartotta, élete végén egy elkeseredett pillanatában azt mondta: "Wagnerrel a zene elérte csúcspontját. Én csak kullogok mögötte."

Első szimfonikus költeményét, az Itáliábólt 1886-ban írta olaszországi útjáról hazatérve. Ezt követte a Macbeth, a Don Juan, a Halál és megdicsőülés, a Till Eulenspiegel vidám csínyjei, az Imígyen szóla Zaratusthra, a Don Quijote, a Hősi élet.

1983-ban, az első kereskedelmi forgalomba került cédén az ő utolsó szimfonikus költeményét, az Alpesi szimfóniát vezényelte Herbert von Karajan a Berlini Filharmonikusok élén. Az Imígyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeményének akkordjai százmilliók számára ismerősek világszerte, mert ezek csendültek fel Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeia című filmjének nyitó jelenetében.

Első operája, az 1893-ban írott, Wagner hatását tükröző Guntram női főszerepét későbbi felesége, Pauline de Ahna énekelte. Első sikeres zenedrámája az Oscar Wilde nyomán íródott Salome, majd a Hugo von Hofmannstahl librettójára írt Elektra volt, ezekben Strauss a romantikát meg nem tagadó modern zeneszerzőként mutatkozott meg.

Legnépszerűbb operája, A rózsalovag a wagneri harmóniavilág és a mozarti forma összefonódása. Legismertebb művei e műfajban az Ariadné Naxosz szigetén, Az árnyék nélküli asszony, az Arabella, az Egyiptomi Heléna, a Daphné és A hallgatag asszony. Ez utóbbi szövegkönyvét Stephan Zweig írta, akinek nevét zsidó származása miatt az 1935-ös bemutató színlapjára csak nagy botrányt követően, Strauss közbenjárására nyomtatták ki.

1933 és 1935 között Richard Strauss a birodalmi zenei kamara elnöke volt, ő komponálta a berlini olimpia hivatalos himnuszát. A háború után széles körben elítélték szerepvállalása miatt, manapság inkább naivitását vetik szemére, mert azt gondolta, hogy ki tud maradni a politikából. Arturo Toscanini, a zseniális karmester így fogalmazott vele kapcsolatban: "a zeneszerző Strauss előtt megemelem kalapom, az ember előtt pedig visszateszem".

Richard Strauss élete utolsó évtizedében, 1949. szeptember 8-án bekövetkezett haláláig csak a zeneszerzésnek és a vezénylésnek élt. Temetésén Solti György dirigált, aki nem sokkal korábban, a zeneszerző 85. születésnapján A rózsalovagot vezényelte Münchenben.

Strauss egyszerre volt ünnepel és szidalmazott zeneszerzője korának. II. Vilmos német császár a legenda szerint azt mondta: ha már Richard, legyen inkább Wagner, ha Strauss, akkor inkább Johann. A közönséget és a zenésztársadalmat egyaránt megosztotta, előbbi miatt több bemutatója is megbukott, utóbbi pedig teljesen ellentétes véleményeket fogalmazott meg művészetével kapcsolatban.

Igor Sztravinszkij bombasztikusnak és sziruposnak nevezte zenéjét, Pablo Casals viszont úgy vélekedett, Strauss életművéből világosság, pontosság, rendkívüli művészet árad. Strauss maga azt mondta: "Meglehet, nem vagyok első osztályú zeneszerző, de elsőrangú másodosztályú igen".

***

Nyerj jegyet a Müpába!

Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:

Ki írta a Hallgatag asszony szövegkönyvét?

A válaszokat beküldők között jegyeket sorsolunk ki a Müpában megrendezésre kerülő Wagner: Tannhäuser programra (2014.06.22.).

A megfejtéseket 2014.06.13-án 09:00 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mailcímen. A tárgyba ezt írd: Figaro_ Tannhauser0622

A megfejtés mellett telefonos elérhetőséget is írj a levélbe. A kisorsolt játékosokat a megadott elérhetőségeken értesítjük, a jegyeket személyesen vehetik át a nyereményjáték szabályzatban ismertetett módon.

A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatod.