Minden intézménynek ki kell alakítania a maga markáns, önálló arculatát – hangsúlyozták a fővárosi zenei intézmények vezetői azon a nyilvános beszélgetésen, amelyet szerda délután rendezett a Magyar Zenei Tanács a Rózsavölgyi Szalonban Új helyszínek - új lehetőségek - új feladatok címmel. A résztvevők nem a versengés, hanem a párbeszéd fontosságát hangsúlyozták.

Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, Csonka András, a Liszt Ferenc Zeneakadémia kulturális igazgatója, Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója és Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója vett részt a beszélgetésen, amelyet Lőrinczy György, a Magyar Hangversenyrendezők és Művészeti Ügynökségek Egyesületének társelnöke moderált.  

A fővárosban az elmúlt időszakban jelentősen (több mint háromezerrel) nőtt a koncerttermi, illetve zenés színházi székek száma. Újra megnyitotta kapuit a felújított Liszt Ferenc Zeneakadémia (benne a Solti-teremmel), átadták az Erkel Színházat, valamint a Budapest Music Center épületét, ráadásul a Pesti Vigadó március 14-i megnyitásával ez a szám még tovább emelkedik. 

Csonka András a mostani helyzetet a Művészetek Palotájának 2005-ös indulásához hasonlította. Annak idején is sokan féltek attól, hogy az új, 1700 férőhelyes koncertterem rossz hatással lesz a zenei életre, mert elvonja a közönséget a többi előadóhelytől. Az idő azonban azt igazolta, hogy van igény az értékes zenére, és a jó előadásoknak mindig van elegendő közönsége. Budapest újra felkerült a világ hangversenytérképére, oda, ahová Berlin, Bécs és Prága mellett a háború előtt tartozott. 

Bár a lemezpiac válságba került, mondta Csonka András, az élő zene iránti igény megmaradt, és a gazdasági válság ellenére a fizetőképes kereslet sem csökkent jelentősen. Ennek ellenére a művészet nem működhet állami dotáció nélkül, csupán a a mértéke lehet kérdéses egy-egy intézménynél. Csonka szerint ez egészséges versenyt indukál a koncerttermek között, amivel a közönség csak nyerni fog.

Káel Csaba is úgy vélte, hogy a fővárosi zenei élet fantasztikus lehetőséghez jutott az új koncerthelyszínekkel. Most megmutathatjuk, hogy kevés ilyen kulturálisan gazdag városa van a világnak, mint Budapest. A vezérigazgató úgy látja, a fejlődés mögött egyértelműen érezhető a politikai akarat, és hogy van megfelelő párbeszéd a különböző intézmények, illetve a szakma és a politikai döntéshozók között.

Gőz László is optimista. Úgy látja, soha ilyen támogatottsága nem volt a magyar zenei életnek, és ez a terület most nagyon egészségesen fejlődhet. Mindenki arra vágyott, hogy több koncerthelyszín legyen, és hogy mindegyik megmutathassa a maga önálló, a többitől különböző arculatát. A saját arculat kialakítása persze kényszer is, de a BMC vezetője szerint ez jótékony hatással lesz a zenei élet egészére.

Szamosi Szabolcs az intézmények közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Jelezte, hogy a Filharmónia a jövőben hangsúlyt szeretne fektetni arra, hogy a köztudatban ne csak mint "a vidéki koncertek szervezője" szerepeljen. Ennek része az is, hogy a Korunk Zenéje kortárs fesztivált átalakítják, országossá bővítik, és együttműködést alakítanak ki az őszi fesztivállal, a Café Budapesttel.

Forrás: MTI