A zenei univerzum két meghatározó alakja, Haydn és Schönberg között látszólag nincs semmiféle kapcsolat. Ám van egy város és van egy műfaj, amely mégis összeköti öket. Bécs és a vonósnégyes a közös nevező. Fazekas Gergely zenetörténész izgalmas történetekbe és kulisszatitkokba avatja be a 8-14 éves korosztályt a Matinékoncertek soron következő előadásán, Gál Gabriella szopránénekes és az Accord vonósnégyes hathatós közreműködésével. Vasárnap 11 órától a Müpa Fesztivál Színházában. Nem csak kicsiknek.

Ha egyszer Fazekas Gergely mesélni kezd Joseph Haydnról és Arnold Schönbergről, akkor sem a gyerekek, sem a szüleik garantáltan nem fognak unatkozni. Sőt valószínűleg növekvő kíváncsisággal várják majd például azt, hogyan transzformálta Schönberg zenévé a feleségével folytatott veszekedést, hogyan lett indulatából, bánatából és vágyakozásából muzsika.

„Bizony, ilyen kézzelfogható, direkt élményben lehet részünk a XX. századi zene hallgatása közben, ami egy 10 év körüli gyerek számára azt az üzenetet hordozza, hogy a művészet egészen konkrét módon segíthet az életben, például lecsapolja azokat az energiákat, amelyek egyébként csak destruktív módon kerülnének a felszínre. Ebből nagyon sokat lehet tanulni. Abból is, ahogy a zenészek egymásra figyelnek, miközben előadják ezt a nem éppen könnyű darabot. Tanúja lenni annak, ahogy az egymásra koncentrálásból megszületik a zene, tapasztalataim szerint meghatározó élmény lehet ebben a korban” – magyarázza Fazekas Gergely válaszképpen a Figaro kérdésére, hogy miért éppen Schönberget választotta Haydn mellé.

Joseph Haydn (1732-1809) és Arnold Schönberg (1874-1951)

No, meg azért is, hogy megmutassák, a zene története nem ér véget a bécsi klasszikusoknál. A gyerekekben még nem alakultak ki szüleik esetleges sztereotípiái, ők még elég nyitottak és fogékonyak a későbbi klasszikus zenék iránt. Haydn megteremtette a vonósnégyes műfaját, amely Schönberg kezében átalakul. Megszólal benne az emberi hang is, mintegy ötödik hangszerként. Utolsó tétele meg olyan, mintha egy sci-fi kísérőzenéje lenne. Illik is az előadáshoz, hiszen Fazekas Gergely színes történetei Haydnról és Schönbergről akár időutazásként is felfoghatók.

„A Matinékoncertek nem titkolt célja, hogy kinevelje a klasszikus zene értő közönségét. Hiszen a zeneszerzők nem a szakmának írtak, hanem a hallgatóknak” – tette hozzá Fazekas Gergely.

Accord vonósnégyes

Az Accord vonósnégyes remek csapat. A négy srác – Mező Péter (hegedű), Veér Csongor (hegedű), Kondor Péter (mélyhegedű), Ölveti Mátyás (cselló) – mögött fiatal koruk ellenére már komoly múlt áll. A világ számos pontján megfordultak és sikert arattak. 2009-ben megnyerték a 16. nemzetközi Brahms-versenyt, 2010-ben Junior Príma Díjasok. Repertoárjuk a nagy klasszikusoktól a kortársakig terjed. Felléptek egészen extrém helyeken is, kiszáradt gyógyfürdőben, aluljáróban, és hasonló performanszokon, zenéltek színházi produkciókban, de ott vannak természetesen a jelentősebb fesztiválokon is. A magyar zenei élet elképzelhetetlen nélkülük.

Egy kis ízelítő a játékukból.