Fotó: DIETER NAGL/AFP

Fiatalon szélsőséges nézeteket vallott, a múlt eltörlésére, az operaházak felégetésére, a Mona Lisa elpusztítására szólított fel. Zeneszerzőként és karmesterként a 20. század második felének zenéjére kevesen voltak olyan nagy hatással, mint Pierre Boulez.

 

Zenetörténeti jelentőségű szerepe ellenére a hazai közönség a komponista életművéről elenyésző, karmesteri pályájáról pedig csak hézagos ismeretekkel rendelkezik.

Legjelentősebb művei nem épültek be a zenei közgondolkodásba, legtöbbjük még el sem hangzott magyarországi koncerten.

A Concerto Budapest és az UMZE Kamaraegyüttes holnapi hangversenyén egy, a pálya derekán keletkezett, különleges hangszerelésű és igen speciális térszerkezetű kompozíció (Rituel), valamint két, a kései művek világát reprezentáló párdarab hangzik el (Incises és Sur incises).

Idén 90 éves

Ezzel az előadással tiszteleg a két együttes az idén 90 éves Pierre Boulez előtt.

Pierre Boulez matematikai, mérnöki és zenei tanulmányait követően a párizsi konzervatóriumban tanult zeneszerzést, vezénylést és zeneelméletet.

A század egyik legnagyobb hatású zeneszerzéstanára, Olivier Messiaen növendékeként megismerkedett a tizenkét hangra épülő dodekafóniával és a szeriális zenével. 

Nem csak nézünk és elfogadunk

Fiatalon elég merészen fogalmazott, de ma már higgadtabb. Véleménye azonban nem sokat változott, ma is érvényesnek tartja akkori jelmondatát: "Nem azért jöttünk a világra, hogy csak nézzük és elfogadjuk".

Karmesteri karrierje 1958-ban kezdődött a német Südwestfunk Orchestra élén. Nemzetközileg azután lett elismert dirigens, hogy Széll György meghívta a Clevelandi Szimfonikusokhoz. Később a zenekar állandó vendégkarmestere lett, volt a BBC Szimfonikusok és a New York-i Filharmonikusok zenei igazgatója, ez utóbbi poszton Leonard Bernsteint követte, rendszeresen vezényelte a chicagói és a bécsi Filharmonikusokat.

Vezénylési stílusa egyszerű és világos, minden teatralitást nélkülöző apró mozdulatai kizárólag a zenekarnak és a zenéről szólnak, pálcát nem is használ.

Bartók legihletettebb tolmácsolója

Elsősorban a 20. századi mesterek (Berg, Schönberg, Sztravinszkij) előadásával vált híressé, de repertoárja Mozarttól Ligeti Györgyig terjed.

Őt tekintik Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolójának, és ő mutatta be Franciaországban Alban Berg Wozzeck című operáját. Több alkalommal vezényelt Magyarországon is.

***

Nyerj jegyet a Zeneakadémiára!

Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:

Hogy hívták Pierre Boulez nagy hatású zeneszerzéstanárát?

A válaszokat beküldők között jegyeket sorsolunk ki a Zeneakadémián megrendezésre kerülő János-passió (2015.04.01. 19:30) programra.

A megfejtéseket 2015.03.25.-én 23:59 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mail címen. A tárgyba ezt írd: János-passió.

A megfejtés mellett a válaszlevélbe kérjük, tüntesd fel neved, telefonszámod és postacímed. A kisorsolt játékosokat a megadott elérhetőségeken a sorsolás napján (2015.03.26.) értesítjük. A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatod.