Egész életében depresszióval küzdött, próbálta rejtegetni homoszexualitását, belement egy házasságba, majd menekült a felesége elől, akitől testileg irtózott. Inni kezdett, idegösszeroppanást kapott, öngyilkosságot kísérelt meg, majd külföldre menekült. 173 évvel ezelőtt született Pjotr Ilijics Csajkovszkij. 

Ha az ember művészek életrajzát olvassa, újra és újra felmerül benne a kérdés: vajon az európai kultúra, amelyre oly büszkék vagyunk, nem kompenzációk sora-e? Mintha a zseniális művek mind-mind arra szolgálnának, hogy megváltsák alkotóikat súlyos frusztrációiktól, depressziójuktól, elfojtásaiktól, egyszóval lelki szenvedéseiktől. Hamvas szerint a normális ember (A Normális Ember), ha létezne ilyen, nem alkotna művet. Merthogy saját magunkat kéne megalkotnunk a mű helyett.

Alice Miller, holokausztot túlélt svájci pszichológus, aki tulajdonképpen egész életében a bennünk élő gonosz eredetét kereste, valami olyasmit mond, hogy a normális ember, ha lenne ilyen, nem azért alkotna művet, hogy kitűnjön a többiek közül, hogy a neve örökre fennmaradjon, még csak nem is azért, hogy a teljesítményéért szeressék, hanem egészen egyszerűen azért, amiért a gyerek (ha hagyják) játszik. Színtiszta életörömből.

Csajkovszkij, aki május 7-én született 173 évvel ezelőtt, nem sokszor érezhetett ilyesmit. Mármint felhőtlen életörömet. Egész életében depresszióval küzdött, próbálta rejtegetni homoszexualitását, belement egy házasságba, majd menekült a felesége elől, akitől testileg irtózott, ugyanakkor félt is, mert attól tartott, a nő kiteregeti másságát a társaságnak. Inni kezdett, idegösszeroppanást kapott, öngyilkosságot kísérelt meg, majd külföldre menekült.

Néhány hónapot a Genfi-tónál töltött Clarensben, a mai Montreux-ben, hogy összeszedje magát, és egyúttal megírja a zeneirodalom egyik legnépszerűbb és legnehezebb hegedűversenyét. Maga Csajkovszkij nem játszott hegedűn, ezért egykori tanítványától, Josef Kotektől kért tanácsokat a technikai megoldásokat illetően. Ennek ellenére a veszprémi születésű, élete nagy részét Szentpéterváron töltő Auer Lipót, akinek a művet Csajkovszkij eredetileg szánta, nem vállalta a bemutatót, mivel eljátszhatatlannak ítélte a darabot. Később aztán revideálta véleményét, és többször is fellépett a D-dúr hegedűversennyel.

Az ősbemutatóra végül csak évekkel a mű megszületése után került sor Bécsben, Adolf Brodszkij, fiatal hegedűművész közreműködésével. A rendkívüli technikai tudást igénylő versenymű ma is megizzasztja a hegedűsöket, állítólag akár több kilót is fogynak a félórás játékidő alatt.

Nyerj jegyet a Müpába Elian Elias koncertjére!

Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:

Játszott-e Csajkovszkíj hegedűn?

A válaszokat beküldők között 3 db páros jegyet sorsolunk ki a Müpában megrendezésre kerülő Nők a horizonton – Elian Elias (USA) (2013.05.18. 18:30) programra. A megfejtéseket 2013.05.08. 12:00 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mailcímen. A tárgyba ezt írd: Figaro_ Elian Elias nyereményjáték. A kisorsolt játékosok e-mailes értesítést kapnak, amelyben egy linkre kattintva regisztrálhatnak a jegyekért, amelyet a Müpában az előadás napján vehetnek át az e-mailben ismertett módon.

A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatod.