Húsvét alkalmával Bach János-passiójával áldoz a szakralitás oltárán az Opera. Április 2-án Eperjes Károly rendezésében mutatják be az oratóriumot.
Eperjes első alkalommal dolgozik az Andrássy úti dalszínházban, csakúgy, mint alkotótársa, Vincze Balázs koreográfus.
A rendezővé avanzsált színész az oratorikus zeneművet stilizált arénába, ókeresztény közegbe helyezi, és él a mozgásszínház eszközeivel is.
Az Opera magazinnak azt mondta: „Nem szerencsés a kórust és a szólistákat mozgatni, különben szétesik a hatás. Végül a díszletben találtam meg a megoldást. Kialakítható egy olyan tér, ahol a balettosok mozgásával felerősíthető a mű mondanivalója és a tizennégy stáció is megjelenik a Colosseum árkádjai között. … Szeretnék a befogadó és a mű alkotója közötti közvetítőként működni. Az a dolgom, hogy amit Bach leírt, azt a lehető legérthetőbbé és legélvezhetőbbé tegyem a publikum számára.”
A Magyar Nemzeti Balett közreműködő művészei a nagyszabású zenemű koráljaira táncolnak.
A korál protestáns egyházi népének, mely egyszólamú és legtöbbször német nyelvű. Kialakításában Luther Márton játszott döntő szerepet. Bach a korált a zenetörténetben példa nélküli művészi szintre emelte passióiban, kantátáiban, korálelőjátékaiban.
„Tulajdonképpen a klasszikus balett alapjait használva a saját mozgásnyelvemet, a temperamentumomból fakadó dinamikai váltásokat harmonizálom a zenével. Reményeim szerint a mozgásvilággal el tudom érni azt, hogy az előadás végén a közönség számára ne tűnjön merev műnek a János-passió, de úgy gondolom, hogy bibliai téma esetében az újításokkal csínján kell bánni” – hangsúlyozta Vincze Balázs a színrevitellel kapcsolatban.
Utolsó kommentek