Radikális humanista, aki sziklaszilárd professzionalizmusával a zenén keresztül az emberek közötti megértést, a barátságos egymás mellett élést, az előítéletek legyőzését hirdeti. A 78 éves Zubin Mehta a Bécsi Filharmonikusok élén a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. 

Zubin Mehta Bombayban (Mumbai) született párszi család gyermekeként. A párszik (nevük azt jelenti, perzsák) Zarathusztra hívei, akik a muszlim vallásüldözés elől menekültek Indiába valamikor a 8-10. század közötti időszakban, és többnyire Bombay környékén telepedtek le. A karmester sosem tagadta meg gyökereit, pársziságát olyan adottságnak tartja, amellyel együtt született, és amellyel együtt fog meghalni.

Pedig már 18 évesen elszakadt gyermekkora világától, és Bécsben folytatta tanulmányait Hans Swarowsky karmesteriskolájában. Ezzel egyrészt szakított a családi hagyományokkal (a középosztálybeli Mehták hagyományosan ügyvédek, orvosok, mérnökök lettek), másrészt apja, Mehli Mehta nyomdokaiba lépett, aki előbb könyvelőként dolgozott, aztán mégis megvalósította álmát: hegedűművész és zenetanár lett, valamint a Bombayi Szimfonikusok alapítója.

Amikor Zubin Mehta otthon bejelentette, ha akarják, orvos lesz, de sosem fogja szeretni ráerőszakolt foglalkozását, mert zenésznek született, az apja azonnal mellé állt. A többiek pedig a fejüket fogták. Két bolond egy családban mégis csak sok egy kicsit. Aztán a bolond rokonból világhírű karmester lett, akire valamennyien nagyon büszkék lettek. „Amikor először koncerteztem a New York-i Filharmonikusokkal Indiában, Indira Gandhi megkérdezte tőlem, hogyhogy a fővárosban csak egy koncertet adtunk, Bombayban viszont hármat. Azt válaszoltam, azért, mert háromból kettőt a rokonaim számára tartottunk fenn.”

Zubin Mehta első bécsi koncertje egy spontán megmozdulás volt az 1956-os magyar forradalomra reagálva. A karmestertanonc diáktársaiból alkalmi zenekart verbuvált, és az egyik menekülttáborban többek között Liszt Magyar rapszódiáját vezényelte a határon átszökött magyaroknak. Sok évvel később Beverly Hillsben találkozott egy magyar házaspárral, akik annak idején ott voltak a koncerten, és minden apró részletére pontosan emlékeztek.

Mehta zsigerből elutasít minden kirekesztő gondolatot, többször hangoztatta, hogy diktatúrában nem vezényel. Az ötvenes évek Bécsében őt magát sosem érték inzultusok mássága miatt, viszont ott találkozott először antiszemitizmussal. Miután egy izraeli barátja meglátogatta őt az albérletében, a főbérlő bekopogott hozzá, és kijelentette, hogy az ő házába nem járhatnak zsidók. „Soha életemben nem hallottam még ilyen szörnyűséget” – emlékezett vissza egy interjúban Mehta. – „A mumbai katolikus iskolában, ahová jártam, hétféle vallás képviselői ültek az osztályban. Bár viccelődtünk egymással, de soha nem volt köztünk vita vagy gyűlölködés. Ennek a bécsi háztulajdonosnak a kijelentése annyira megrázott, hogy felmondtam az albérletet, és máshová költöztem.”

Zubin Mehta egész pályafutását végigkíséri a vágy, hogy a zenén keresztül az emberek közötti megértést, a barátságos egymás mellett élést, az előítéletek legyőzését hirdesse. „Nem szabad lebecsülnünk a zene hatalmát. A zene tényleg legyőzi a határokat. Ha a Közel-Keleten, zsidó és arab közönség előtt Beethovent vezényelek, a koncertteremben béke van. Nekünk, művészeknek sokkal többet kellene tennünk azért, hogy azok az emberek, akik krízishelyzetben élnek, a zenén keresztül egymásra találjanak.”

Mehtát radikális humanizmusa vezérli, amikor létrehozza az édesapjáról elnevezett Mehli Mehta Zenealapítványt, amely 200 indiai gyermek számára teszi lehetővé, hogy a nyugati és keleti zenei hagyománnyal megismerkedjenek. Vagy amikor az Israel Philharmonic Orchestra élén (amelynek örökös karnagya) arra törekszik, hogy az Izraelben élő arabok számára is elérhetővé váljon a nyugat zenéje. Közben arról álmodik, hogy a zenekarban egyszer majd arab zenészek is játszanak, amikor Mozart Requiemjét vezényli a Szarajevói Nemzeti Könyvtár romjainál, amikor Mahler Feltámadás-szimfóniáját dirigálja a buchenwaldi koncentrációs táborban, vagy amikor a kínai rendezővel, Zhang Yimouval a Tiltott Városban állítja színpadra a Turandotot.

Mehta „sziklaszilárd professzionalizmusát” (Fodor Géza) a budapesti közönség március 28-án, pénteken élvezheti a Művészetek Palotájában, a világ egyik legjobb zenekara, a Bécsi Filharmonikusok élén. Műsoron Brahms Tragikus nyitánya, Schönberg I. kamaraszimfóniája, valamint Saint-Saëns III. (c-moll, "Orgona") szimfóniája, melynek szólistája Kovács Róbert.

***

Nyerj jegyet a Müpába!

Küldd el válaszodat az alábbi kérdésre:

Kinek az iskolájában tanulta Zubin Mehta a karmesterséget?

A válaszokat beküldők között 1 db páros jegyet sorsolunk ki a Müpában megrendezésre kerülő Rameau: Polümnia ünnepei programra (2014.04.06. 19:30).

A megfejtéseket 2014.03.31-én 12:00 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mailcímen. A tárgyba ezt írd: Figaro_ Rameau.

A megfejtés mellett telefonos elérhetőséget is írj a levélbe. A kisorsolt játékosok e-mailes értesítést kapnak, amelyben egy linkre kattintva regisztrálhatnak a jegyekért, amelyet a Müpában az előadás napján vehetnek át az e-mailben ismertetett módon.

A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatod.