figaro

Várjon Dénes

Maria João Pires váratlanul beteget jelentett, borult a program, de Fischer Iván a beugró Várjon Dénessel és bonuszként Anna Lucia Richterrel bőségesen kárpótolta a portugál pianistára rákészült közönséget a Müpában.

Kovács Jonatán Scharf Móric szerepében / fotók: Gordon Eszter

Nagy várakozással ültem be Fischer Iván szerzői estjére a Millenáris Teátrumban. El nem tudtam képzelni, vajon a világ egyik legjobb karmestere milyen zenét komponál olyan pálmafák árnyékában, mint Ligeti, Kurtág, Eötvös. A várakozást fokozta, hogy Fischer erre az estére időzítette a tiszaeszlári perről szóló operája, A Vörös Tehén ősbemutatóját.

Dvořák Requiemje után vasárnap este a mester zenekari műveivel folytatódott a koncertsorozat az Európai Hidak Fesztiválján a Müpában. Az idén harminc éves BFZ, élén Fischer Ivánnal a cseh szerző érzelmi kalandparkján biztosító kötél nélkül vezette végig hallgatóságát.

A Budapesti Fesztiválzenekar és a MÜPA európai országokat bemutató fesztiválján elsőként a csehek kerültek rivaldafénybe. Fischer Iván Dvořák Requiemjét (Op.89) dirigálta az elmúlt két estén. A pénteki koncert margójára: tökéletes előadás, tökéletlen élmény.

A német Klassik Radio előszeretettel állít össze top 10-es listákat a klasszikus zene egykori és jelenlegi legendás alakjaiból, amelyek aztán parázs vitákat gerjesztenek. Most a világ tíz legjobbnak ítélt karmesterét gyűjtötték össze, ami a mi szívünket azért dobogtatja meg, mert köztük van Fischer Iván. Ugyanakkor olyan nagy ikonok hiányoznak a sorból, mint Furtwängler, Toscanini, Tullio Serafin vagy éppen Carlo Maria Giulini, akik nélkül a legtöbb zenerajongó számára elképzelhetetlen egy ilyen összeállítás. Íme a lista, a sorrend nem rangsor.

Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar idén augusztusban visszatért New Yorkba és a zenekar jubileumi, harmincadik évadát a Le Nozze di Figaro előadással nyitotta meg. A koncertszínházi produkciót, amely organikus egységet teremt a zene és színház között, az igényes helyi közönség hangosan ünnepelte; az előadás elvarázsolta az egyébként szigorú kritikusokat is.

Fotó: Hajdú D. András (Origo)

Fischer Iván világhírű magyar karmestert, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatóját a brit Királyi Zeneakadémia (Royal Academy of Music) tiszteletbeli tagjává választották. A mindössze 300 fős elit klub tagja volt korábban Mendelssohn, Liszt és Sztravinszkij, jelenleg pedig többek között Nikolaus Harnoncourt, Sir Elton John, Claudio Abbado, Placido Domingo és Sir Paul McCartney is.

Ha nevet kellene adnom annak, amit a BFZ élén Fischer Iván három egymást követő estén Anneke Boeke, Lesták Bedő Eszter, Eredics Salamon, majd Radu Lupu közreműködésével létrehozott, a 3D-s mozi analógiájára, a programot alkotó zeneszerzők után 3B-s élménynek nevezném el. Johann Sebastian Bach IV. (G-dúr) brandenburgi versenye (BWV 1049), Ludwig van Beethoven I. (C-dúr) zongoraversenye (Op. 15) és Johannes Brahms IV. (e-moll) szimfóniája (Op. 98) hangzott el kivételesen ihletett előadásban.

Kakaókoncertek, gyermekoperák, Midnight Music. Fischer Ivánnak és idén 30 éves csapatának, a Budapesti Fesztiválzenekarnak szinte minden évben eszébe jut valami ütős projekt, ami aztán látványosan megmozgatja a fiatalokat. Ilyen volt a most második alkalommal meghirdetett Lásd, amit hallasz filmpályázat. Ott voltunk a díjkiosztón.

Radu Lupu több évtizede nem ad interjút. Azt sem engedi, hogy fotó készüljön róla a színpadon. Nem beszél a közönségéhez. Bejön, játszik, aztán távozik, nagyjából nyolcvanszor egy évben. Azon kevesek közé tartozik, akik úgy tudnak interpretálni egy darabot, mintha ők maguk írták volna, mi több: mintha ott alkotnák meg a színpadon.