figaro

Vajon miért vállalnak manapság amúgy kiváló énekesek alkatuktól teljesen idegen szerepet? Milyen Carment énekelni, amikor a férjed vezényel? Ezekre a kérdésekre valószínűleg Magdalena Kožena cseh mezzoszoprán tudja az adekvát választ. Ő énekli azon a még frissnek mondható felvételen a címszerepet, amit hűséges társa, Sir Simon Rattle olyan vehemensen dirigál. Ami a magánéletben olyan jól működik, a színpadon nem feltétlenül válik az előadás előnyére.

Az ebédre mindössze negyedóra jut, szabadidős tevékenységre szinte semmi. Kérdés, egyáltalán marad-e lehetőség a gyerekkor megélésére. A fiúk kilencéves koruktól a kollégiumban laknak, a kicsiknek keményen meg kell küzdeniük a honvággyal, a szülők hiányával. 2012 még a szokásosnál is mozgalmasabb és megerőltetőbb év volt a lipcsei Tamás-templom kórusának kis- és nagykamaszai számára: a templom, az iskola és maga a kórus most ünnepelte fennállásának 800. évfordulóját.

Január 1-én a Művészetek Palotájában lassan hagyománnyá váló újévi koncertet a Bach bűvöletében élő, 79 éves Helmuth Rilling vezényli. Ez úttal Haydn Évszakok című oratóriumát szólaltatja meg a Purcell Kórus, az Orfeo Zenekar és neves szólisták közreműködésével. Villámportré.

Ha csak néhány nevet sorolhatnánk föl, akik meghatározták a 20. századról alkotott képünket, az első ötben benne lenne. Színész, filmrendező, producer, és nem utolsó sorban filmjeinek zeneszerzője volt Charlie Chaplin. A Rivaldafény soundtrackje 1973-ban Oscar-díjat kapott. A történelem egyik legnagyobb mulattatója 35 éve halt meg, 1977 karácsonyán.

A Karácsonyi oratórium J. S. Bach talán legnépszerűbb darabja. Ennek megfelelően az ötvenes évek óta számos lemezfelvételen rögzítették. Mint a legtöbb Bach-művet, ezt is nagyon könnyű vallásos tartalmától függetlenül "abszolút" zeneként hallgatni, már csak azért is, mert részben "paródia". Akár így, akár úgy, meghittséget teremt, és látványosan emelheti az ünnepi hangulatot. A Figaro szerint ezek a Karácsonyi oratórium legjobb előadásai.

Merész harmóniavilágával és szerkesztéstechnikájával a maga korában forradalminak számított. Fjordok, sagák, paraszti élet, az északi természet hűvös eleganciája és titokzatos ereje szólal meg rajta keresztül. Ő a modern népdalfeldolgozás egyik úttörője. A norvégok olyan nagy becsben tartják, hogy légitársaságuk valamennyi gépén ott díszeleg a zeneszerző portréja. Edvard Grieg (1843-1907) életműve manapság méltatlanul háttérbe szorul a hazai pódiumokon. Nem értjük, miért.

Sztrájk a milánói Scalában: elmaradt a szezonnyitó Rómeó és Julia balettelőadás a nagy múltú operaházban, írta a napokban az olasz napilap, a Stampa, majd pedig a világsajtó.

Csajkovszkij Diótörője hálás karácsonyi darab, egyrészt mert konkrétan karácsonykor játszódik, másrészt látványos és pszichológiailag árnyalt zenéje széles közönséget vonz, amolyan "kicsiknek és nagyoknak egyaránt" szóló mese. A Művészetek Palotájában december 22-én az ünnepi örömet az is fokozza, hogy Kocsis Zoltán, sikeres felépülése után, most lép először nyilvánosság elé az NFZ élén.

Alexander Melnikov, Isabelle Faust, Claudio Abbado, Nelson Freire, Fabio Biondi és Christian Gerhaher lemezeit ítélte 2012 legjobb komolyzenei termésének a Guardian. Vivaldi, Beethoven, Villa-Lobos, Sosztakovics, Alban Berg és Schönberg muzsikája a jelek szerint még a versenyképesek közé tartozik.

Kodály Zoltán (1882-1967) nevének hallatán a róla elnevezett módszer, a népzenekutatás, és unalmas énekórák jutnak az eszünkbe. Sokáig úgy voltunk vele, mint Petőfi Sándorral, "tán csodáltuk, ámde nem szerettük". Aztán egyszer csak a Bartók Rádiót hallgatva szíven ütött a Galántai táncok, meg a Budavári Te Deum. 130 éve született a háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző.