figaro

Ha nevet kellene adnom annak, amit a BFZ élén Fischer Iván három egymást követő estén Anneke Boeke, Lesták Bedő Eszter, Eredics Salamon, majd Radu Lupu közreműködésével létrehozott, a 3D-s mozi analógiájára, a programot alkotó zeneszerzők után 3B-s élménynek nevezném el. Johann Sebastian Bach IV. (G-dúr) brandenburgi versenye (BWV 1049), Ludwig van Beethoven I. (C-dúr) zongoraversenye (Op. 15) és Johannes Brahms IV. (e-moll) szimfóniája (Op. 98) hangzott el kivételesen ihletett előadásban.

Kakaókoncertek, gyermekoperák, Midnight Music. Fischer Ivánnak és idén 30 éves csapatának, a Budapesti Fesztiválzenekarnak szinte minden évben eszébe jut valami ütős projekt, ami aztán látványosan megmozgatja a fiatalokat. Ilyen volt a most második alkalommal meghirdetett Lásd, amit hallasz filmpályázat. Ott voltunk a díjkiosztón.

Washington DC, hideg januári reggel, 7 óra 51 perc. Egy férfi áll a metrómegálló bejáratánál, kezében hegedű, lábainál nyitott hegedűtok. A forgóajtó megállás nélkül pörög, özönlenek a munkába igyekvő emberek. A férfi majd' háromnegyed órán keresztül Bachot játszik, ennyi idő alatt nagyjából ezer ember fordul meg itt a reggeli csúcsforgalomban. Az utcazenész mérlege 43 perc múlva: 32 dollár 17 cent, öt-hat ember, aki megtorpan egy-egy percre, hogy a játékát hallgassa, és egyetlen az ezerből, aki felismerte.

Két nappal korábban ugyanez a férfi a Bostoni Színházban játszott teltház előtt 3,5 millió dollárt érő hegedűjén. A nézők átlagosan 100 dollárt fizettek az élményért. A hegedűst, mint arra néhányan már biztos rájöttek, Joshua Bellnek hívják, a kísérletre pedig 2008-ban került sor a Washington Post szervezésében. A hegedűsztár mellesleg ma este lép fel a Müpában.

Első blikkre eklektikusnak és koncepciótlannak tűnt a program: nem értettem, mit keres egymás mellett Mendelssohn h-moll vonósszimfóniája, Britten szopránra írt Színvázlatai, Verdi e-moll vonósnégyese és a végén a keserédes desszert, Purcell Dido és Aeneasából Dido búcsúja. Aztán besétált Patricia Petibon és minden megvilágosodott.

Fotók: Felvégi Andrea

Vannak hangversenyek, amelyek elhangzanak, jóllakunk velük, és annyi. Vannak, amelyek az esztétikai ízlésünket pallérozzák, és szépeket álmodunk tőlük. Végül vannak azok, amelyek tovább rezonálnak bennünk, rövidebb-hosszabb ideig velünk maradnak. Ilyen volt Claudio Abbado és az Orchestra Mozart koncertje a Müpában.

Giovanni Antonini

Nem volt túl meggyőző az Il Giardino Armonico együttes péntek esti produkciója a Müpában. Az előadás a kettősség jegyében telt: ihletett, invenciózus pillanatok váltakoztak egyenetlen, sápadt félmegoldásokkal.

A Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével és rendezésében nemzetközi sztárokkal mutatja be Mozart Figaro házasságát a Művészetek Palotájában. A szerda esti bemutatót még két előadás követi február 15-én és 17-én. Elöljáróban csak annyit, hogy szív nem marad szárazon.

A zenei univerzum két meghatározó alakja, Haydn és Schönberg között látszólag nincs semmiféle kapcsolat. Ám van egy város és van egy műfaj, amely mégis összeköti öket. Bécs és a vonósnégyes a közös nevező. Fazekas Gergely zenetörténész izgalmas történetekbe és kulisszatitkokba avatja be a 8-14 éves korosztályt a Matinékoncertek soron következő előadásán, Gál Gabriella szopránénekes és az Accord vonósnégyes hathatós közreműködésével. Vasárnap 11 órától a Müpa Fesztivál Színházában. Nem csak kicsiknek.

Fotók: Csibi Szilvia

Ramón Vargas ritkán énekel Wagnert, mert nem érzi magát Mike Tysonnak, ugyanakkor az operaénekeseket a hang atlétáinak tartja, akiket a karmester gyakran saját riválisának tart. A mexikói származású világhírű bel canto tenor idén ünnepelte bemutatkozásának 30. évfordulóját. Az operasztárok, már ha egyáltalán eljutnak idáig manapság, fejben ilyenkor már a visszavonulási stratégiájukat dolgozzák ki. Sok hullócsillagot látott karrierje során, ma viszont szerinte futószalagon gyártják az énekeseket, akiket katalógusból válogatnak a rendezők. Vargas nem vált az operabiznisz áldozatává, úgy érzi, hogy hangja nem jogosítja fel semmire. Ramón Vargas november 28-án lép fel a Müpában. Bécsi lakásán beszélgettünk vele.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

De az igazi válság az, amikor elfeledkezünk a kultúráról. A legjelentősebb európai koncerttermeket tömörítő szervezet, az ECHO (European Concert Hall Organisation) 1991-ben alakult. Ma 21 tagot számlál, Kelet-Európát egyetlen intézmény képviseli benne, a magyar Művészetek Palotája. A 21 kultúrcentrum csúcsvezetői idén a Müpában találkoztak egymással.