figaro

Christoph Waltz köztudottan nagy operarajongó. A műfaj iránti lelkesedése most arra ragadtatta, hogy operarendezőnek álljon, Richard Strauss Rózsalovagjával debütált az antwerpeni Vlaamse Operában.

Megújul a nagy múltra visszatekintő Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF), amely jövőre immár 34. alkalommal, 2014. március 21 - április 6. között új struktúrában és új finanszírozási háttérrel, több intézmény együttműködésével valósul meg.

Esa-Pekka Salonen annak idején azért kezdett dirigálni, mert néhány ifjú zeneszerzőtársával együtt forradalmasítani akarta a finn zenei életet, de nem akadt egyetlen karmester sem, aki felvállalta volna a fiatalok műveinek népszerűsítését. Rövid idő alatt mégis látványos karriert épített föl. Hogy csinálta? A BBC News kérésére Salonen pontokba szedte a jó karmester legfontosabb ismérveit.

Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar Figaro-előadása került az első helyre azon a listán, amelyet az idei év tíz legjobb New York-i komolyzenei eseményéről állított össze a New York magazin.

Tamino, Papageno és a három dáma (Fotók: Zeneakadémia /Fejér Gábor)

Nemrég egy jelenet erejéig bepillanthattam a Zeneakadémián bemutatásra kerülő Varázsfuvola próbájába, és már készítettem is elő a vitriolt. Nem elég, hogy a rendező a figurákat új személyiséggel ruházta föl, a számok sorrendjét összekeverte, ráadásul magyarul éneklik a darabot, csöpp zenekarral. Ez akkor is gáz, gondoltam, ha a szöveget a zseniális nyelvzsonglőr, Varró Dani szedte újra rímbe. Aztán elmentem a bemutatóra, és könnyesre röhögtem magam. Nincs felemelőbb annál, mint amikor megszabadítanak az előítéleteimtől. Márpedig vasárnap ez történt.

fotók: Fejér Gábor / Zeneakadémia

Beethoven D-dúr hegedűversenye (Op. 61), Kurtág szösszenetei (Új üzenetek, Op. 34a), és Sosztakovics 5. d-moll szimfóniája (Op. 47) volt terítéken a Zeneakadémián. A hegedűverseny szólistája a világszám Isabelle Faust és az ő Csipkerózsikája, a Concerto Budapest élén pedig Keller András. A műsor két estén futott, mi a szombati előadáson jártunk.

Vasárnap este Mozart Varázsfuvolájával nyitják meg a Zeneakadémia Solti Györgyről elnevezett kistermét, amely mostantól az intézmény saját minioperaházaként működik. Almási-Tóth Andrással, a darab rendezőjével és Alpaslan Ertüngealp karmesterrel arról beszélgettünk, mi újat lehet még kihozni a világ egyik legtöbbet játszott és értelmezett operájából.

Újdonságban nem lesz hiány. A darabot magyarul éneklik, Varró Dániel fordításában, amely állítólag még jobban felszínre hozza a mozarti iróniát. Bár a zenéből egyetlen taktust sem vett el, a rendező szembenézett a Varázsfuvola gyengeségeivel, a szüzsét dramaturgiailag újrakeverte, Schikaneder librettójának sok felesleges sallangját megnyirbálta, így valamennyi szereplőt új oldaláról mutat be. Íme egy kis előzetes abból, mire számíthatunk. Nézze meg videónkat!

Fotók: Kotschy Gábor / Müpa

A fogyatékos embereket támogató Salva Vita Alapítvány jótékonysági koncertjén lép fel ma este a Művészetek Palotájában José Cura sztártenor és karmester. Bár sokszor koncertezett már Magyarországon, ez az első alkalom, hogy a Müpa színpadán szerepel. Kedd este énekel és vezényel is. Szerinte csak a megszállottak viszik előre a világot, és reméli, hogy a zene legyőzi a mobiltelefont.

Rosszul indult a koncert. Fischer Iván átszellemülten éppen beintette volna a zenekart, amikor a nézőtéren megszólalt egy mobil. Most persze mondhatnám, hogy hú, a magyar közönség milyen bunkó. Csakhogy Európa-szerte burjánzik a bunkóság. Íme, egy példa. De a hab a tortán az volt, amikor a közönség partizánjai ezen a mobilos intermezzón jóízűen nevettek. Na, ez leoltotta nálam a villanyt. Rányomta bélyegét az előadásra. Aztán jött a köhögéshullám. Úgy sirattam a Mahler 9.-et, mint egy balesetben elhunyt rokont.

Amikor Alice Herz-Sommer 1903-ban meglátta a napvilágot, Európában még királyok és császárok uralkodtak. A nők hosszú, csipkés ruhákban és gigantikus kalapkölteményekben küzdöttek a választójogukért. A zene mentette meg a 110 éves holokauszt-túlélőt, aki gyerekkorában személyesen ismerte Sigmund Freudot és Franz Kafkát.